Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)

1911-01-15 / 12. szám

6 TÉLI ESTÉK volt, és maga érintette meg a méhecske helyett az alvó Évának csábító ajkát. Eva a csókra örvendetes mosollyal ébredt és megdicsérte Ádámot a kedves meglepetésért. Égy másik monda szerint a csók eredete vissza- nyulik Trója pusztulásáig. A város pusztulása után a lakosságnak egy része más helyet keresett, a hol tanyát üthessen. Hosszú és viszontagságos hajózás után a menekülők a Tiberisz partjára érkeztek. A férfiak partra szálltak, hogy a szárazföldet megis­merjék. Távozásuk után az útban kimerült asszo­nyok tanácskoztak és hogy az esetleges továbbuta­zást lehetetlenné tegyék, fölégették a hajókat. Hogy pedig e miatt férjeik haragjának kitörését elkerül­jék. a visszaérkező férfiak ajkát betapasztották saját ajkaikkal. A trójaiak ezt a most felfedezett szájlaka­tot annyira élvezetesnek találták, hogy később sem szóltak semmit a hajók elégetése miatt; szó nélkül belenyugodtak abba, hogy hajók hiányában kény­telenek voltak vándorlásukat beszüntetni. A négereknél ismeretlen a csók. Hiszen némely néger faj asszonyainak az ajka annyi mindenféle rézkarikával s egyéb függővel ékes, hogy a csókot teljesen lehetetlenné teszi. a■ mi ujsAct? ii ara ess sa — A király egészséges. Királyunk őfelsége egészségi állapota teljesen kielégítő. A felséges ur kedvvel, fiatalos lélekkel végzi uralkodói teendőit. — Tisztek fogyasztási szövetkezete. A soproni kaszárnyába is bevonult a szövetkezés eszméje. A helyőrség összes nős tisztjei és hivatalnokai fogyasztási szövetkezetét létesítettek. A szövetkezet élén nyugalmazott őrnagy áll. — Persze, a kereskedő világ erre szörnyül- ködni, sőt lármázni fog. Miér' mer’ van elég kereskedés a városban, hát tessék onnan vásárolni. — Az első magyar farm. Parácról Írják: A paráci határban lévő négyszáz holdas Ugorilla-pusztát örökáron megvette egy nyolc családból álló torontálszé- csényi sváb társaság, amely újév napján családostul lete- pedett Parácon. A vállalkozó szellemű gazdák a farm-rend­szerű gazdálkodást akarják megbonositani. Hogy ne kelljen idegen munkásokat fölfogadniok, mindent maguk fognak végezni. Mindenütt nagy érdeklődéssel nézik ezt az uj vállalkozást, melyben egyébként minden közös lesz. — Két nagyközség pusztulása. Déván Hunyad vármegye buji járásának Russor és bajesd nagy­községe porrá égett. Ezeregyszázkilencvennégy ház lett a lángok martaléka a románok karácsonyán. A tűz Russor nagyközség alvégén keletkezett. Heves nyugati szél élesztette a veszedelmet és néhány óra múlva parázsló rommá pusz­tult mind a két szomszéd község. A két faluban talán há­romezer ember lakik együtt. Mentésre azonban nem gondolt senki. Fejeveszetten rohant ki mindenki a mezőre, kihur­colták magukkal a még megközelíthető istállókból az álla­tokat és igy történt, hogy ember egyáltalán nem esett ál­dozatul a féktelen veszedelemnek. Arról, hogy a hömpölygő tüzfolyamot megállítani lehessen, szó sem eshetett. Tűz­oltó szerszám nincs egyik faluban sem, a tűz tehát rohant tovább szabadjára, a mig mindent ki nem ölt a két virágzó faluból. Megállapították, hogy a tűzveszedelem több mint háromszázezer korona kárt okozott a két községben. Egyetlen ház sem maradt meg. Az állatok nagyobb része szintén bennégett az istállókban. — Lelőtt rablóvezér. Székesfehérvárról Ír­ják : A dunántúli vármegyék rettegett réme volt Kolompár József bandája. Alig múlt éjszaka, hogy itt vagy amott be ne törtek volua valami házba és ki ne rabolták volna azt. Hosszú időn keresztül hiába üldözték a rablóbandát, most azonban üldözésükre összpontosították Zala-Veszprém- Komárom-Győr és Fehérmegye csendőrségét. A múlt héten Veszprémmegyében elszakították a bandát vezérétől. Kolom­pár Fehérmegyébe menekült, társai pedig Vasmegyébe. Hétfó este a móri csendőrség parancsnoka, Németh Dávid csendőr járásőrmester azt az értesítést kapta, hogy Kolom­pár József Kisbér község határában tartózkodik. Németh őrmester Keszler Imre csendőr kíséretében indult a vesze­delmes rabló elfogására. A csendőrök emberfeletti munkát végeztek hétfőn egész éjjel, kedden egész nap és éjjel szünet nélkül járták a lióboritotta vidékei, de a rablónak nyomára sem akadtak. Szerdán reggel, a mikor már min­den reményt feladva visszaakartak térni Mórra, Kisbér határában, egy vízmosásos partján, egy fűzfa alatt meg­pillantották az üldözött cigányt. Tűz.mellett ült s mert háttal volt a csendőröknek, nem látta őket. Kétszáz lépés­nyire lehettek, a mikor Kolompár észrevette a csendőrö­ket. Rögtön futásnak eredt s a csendőrök utánna. A mikor látta, hogy nincs menekvése, Kolompár hátrafordult és revolvert fogott a csendőrökre. Még nem lőhetett, a mikor halálra sebezte a csendőrőrmester golyója. A haldokló rablót Kisbérre szállították. — Külföldön elfogott magyar cigányok. Az orosz konzulátus értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Jekaterinoszlávban elfogtak egy cigánybandát, mert a jekaterinoszlávi kormányzóságban gyilkoltak és raboltak. A cigányok állítólag magyar honosok. A banda négy férfi­ből és egy nőből áll. Az átirat szerint Barát Sana és fiai: Jankó, Kátyám és Bocz. Kátyám nős ember, a felesége Lakatos-Kónyi Róza, aki a dánosi pünpörben is szerepelt. A cigányok származási helyükül Nagyvaresdet jelölték meg, de mivel ilyen nevű község vagy város Magyarországon nincs, azt hiszik, hogy Nagyváradról, Nagymarosról, vagy Nagykőrösről valók. A rendőrség értesítette a vidéki ható­ságokat és kérte, hogy állapítsák meg a cigányok szárma­zási helyét. — A középázsiai földrengés. Órási föld­rengés volt közép Ázsiában. Messina pusztulása is újév táján történt Olaszországban, de mig erről a földrengésről pár óra alatt az egész világ értésült, addig az ázsiai földrengés szörnyű pusztításáról jóformán még ma sem nyertünk hű képet. Mert el vannak a világtól zárva. Annyi azonban bi­zonyos már, hogy a földrengés rettenetes pusztításokat tett városokban és emberekben egyaránt. És itt a földrengés nem percekig, órákig tartott, de hosszabb időn át. A középázsiai földrengésről még a következőket írják : A földrengés Turkesztánban számos helységet lakóival együtt elpusztított. A taskendi vasút több állomási épülete beomlott. Azt beszélik, hogy a katasztrófának több ezer emberélet esett áldozatul. Taskendben több mint tízezer ember a rettenetetes hidegben szabad ég alatt tanyázik. A városban éhínség fenyeget, mert a vasúti vonalon a közle­kedés szünetel és élelmiszert nem hoznak a városba. Az utcákon máglyák mellett melegednek az emberek, mindaz- által már eddig is többen megfagytak. A mentő akció szer­vezése nagy nehézségbe ütközik. Vjernyjből táviratozzék: A kelet és nyugat felé lévő sziklahasadékokban nagyszámú embert és sok háziállatot találtak a földrengés következ­téhez leomlott sziklák alatt. Tokmakból, Pispekből és az Iszik-Kul tó északnyugati partjáról érkezett jelentésekből kitűnik, hogy a földrengés főfészke a tónak északkeleti részén ettől valamivel délre volt. Az északi parthoz vezető táviróvonal elpusztult. Épp úgy a Prsvalszkba vezető ut a földterületen történt nagy változások következtében járha­tatlanná lett. A földrengés által érintett területekre szakértő­ket küldtek ki. Vjernyjben 200 család van fedél nélkül, akik napközben az iskolákban és kaszárnyákban tartózkodnak, az éjszakákat azonban, miután újabb földrengéstől tartanak, a 10 fokos hideg ellenére a szabad ég alatt töltik. A kör­nyéken mély földhasadékok, kiemelkedések s horpadások keletkeztek. A glecserek alatt óriás sötét szikladarabokat vetett a földrengés északi irányban a hőmezőkre. Drágaság idején. Fogpiszkáló gyártó: — Tönkre kell men­nem, senki sem vásárol fogpiszkálót!

Next

/
Thumbnails
Contents