Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)
1911-02-05 / 15. szám
TÉLI ESTÉK ■ GAZDÁK VILÁGA. B Miért terjedt el a száj- és körömfájás ?*) Még a múlt év junius havában csak Háromszék megye egy községében volt ragadós száj- és körömfájás, a mostani legutolsó kimutatás szerint ez a baj 5827 községben van. Miért ? Mert hanyagság, mulasztás történt. A törvény a következőket rendeli: »A házi állatok birtokosai, pásztorok, gyepmesterek, mészárosok, vágatási biztosok és mindazok, kik háziállatok gondozásával vannak megbízva, kötelesek a birtokukban, illetőleg a gondozásuk alatt álló állatoknak belső megbetegülését, vagy azok elhullását a községnek azonnal bejelenteni, mely utóbbinak kötelessége az esetet az állat, esetleg a községi, vagy körorvosnak és az elsőfokú hatóságnak a szükséges intézkedés végett bejelenteni. Házi állatok birtokosait a bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei nem terhelik. Azon állatbirtokosok, kik állatjaik számára állatorvost tartanak, avagy állatjaikra állatorvos által felügyelteinek, ezen kötelezettség alól mentesek; tartoznak azonban gondoskodni arról, hogy minden ragadós betegség esete, vagy ily betegségben történt elhullás a községnek azonnal bejelentessék. Állatorvosok szintén csak a ragadós betegség eseteit kötelesek bejelenteni. Addig is, mig a hatóság a betegség megállapítása és a szükséges óvóintézkedések foganatosítása iránt intézkedik, a község a beteg állatnak szigorú elkülönítéséről és a netáni ragadós betegség elhurcolásának megakadályozásáról gondoskodik.« Az 1888. VII. t.-c. 154. §-ának g) pontja szerint: »Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a 23. §. ellenére az állatok olynemü megbetegedését nem jelenti be, mely betegség az emberekre, vagy az állatokra nem veszélyes. Az 1888. VII. t.-c. 149. §-a szerint: »Aki a fel- ügyelés alatt levő állaton a veszettség, vagy más, akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli és azon állatot azonnal el nem különíti, vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz: háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« De ezeket a törvényeket lazán kezelték. Újból kell tehát hangsúlyoznom, hogy a ragadós betegségek terjedését elsősorban az állategészségügyi törvények mellőzése, a hatóságok és a közönség nemtörődömsége, nembánomsága segítette elő leginkább, miért is újból kérem úgy a hatóságokat, mint a tanítói, jegyzői kart s általában minden lelkes embert, kik a nép tudatlan részével közvetlenül érintkeznek, világosítsák fel őket a közérdek nevében s figyelmeztessék arra, hogy ha idegen állatnak a községbe való behozatalát látják, érdeklődjenek a község elöljáróságánál, vájjon ezen állatok *) *) E nagyjelentőségű nemzetgazdasági ügyben, mely hazánk lakosságának minden rétegét oly közelről érdekli, készséggel közöljük a főállatorvos ur e cikkét. be lettek e jelentve az elöljáróságnál s nyilvántartásba vannak-e véve? Tegyék meg ezt annál is inkább,mert ezáltal nemcsak saját, hanem mások vagyonának megvédéséhez is hozzájárulnak s méltán érdemlik meg a közbecsülést. Végül ismételten hangsúlyozom, hogyha az állategészségügyi törvényben előírtakat szigorú lelkiismeretességei teljesitik, a jutalom nem marad el, mert ha itt-ott valamely betegség fel is lép, az intézkedések pontos betartása által a betegség helyhez köthető, gyorsan megszüntethető, minek folytán az elrendelt forgalmi korlátozások is csakhamar megszűnnek. Kenczel Rezső, főállatorvOB. Anyák egészségügyi egyesülete. Londonban van egy igen fontos hivatásu egyesület, a melynek neve : Nagy Britannia Asszonyainak Országos Egészségügyi Egyesülete. Ez az egyesület főképpen az asszonyok és gyermekek egészségét illető kérdésekkel foglalkozik s a Londonban és a vidéken kiküldöttei által tartott előadások majdnem: kizárólagosan a gyermek táplálásáról, neveléséről. Miközben Nagy-Brítániában működnek az egyesület buzgó hölgyei, szemmel kisérik a tengerentúli államokat is és ott is érdeklődnek az asszonyok és gyermekek egészségi viszonyai iránt, abban a reményben, hogy sikerülni fog másutt is fiókegyesületeket alapítani. Az egyesület által megállapított tényekből a következőket emeljük ki: A gyermekeknek egy harmadrésze csak azért hal meg, mert 1 szüleik nem ismerik a legelemibb egészségi szabályokat. A gyermekek táplálását és gondozását minden anya megtanulhatja. A régi rossz szokások sok millió gyermeket öltek meg, az uj helyes módszer megmenti az anyát és gyermekét. Egy körlevél, a melyet az egyesület a következő címmel küldött szét: A gyermekek könyörgése Nagy-Britannia Anyáihoz, nagy visszhangra talált és sok ezer példányban fogyott el. A körlevél igy szól: A gyermekek könyörgése a Nagy-Britania Anyáihoz. 1. Hagyjátok egyedül aludni a bölcsőben és tartsátok nyitva a gyermekszoba ablakát. 2. Magatok tápláljátok, a hogy Isten rendelte, kilenc hónapos korunkig. 3. Rendszeresen adjatok enni, ne tűzzetek tüt a ruhácskáinkban, alhassunk, a meddig jól esik és akkor megígérjük, hogy sohasem fogunk sirni. , 4. Forraljátok a tejet, a melyet inni adtok nekünk és mossátok ki minden használat után az üveget, a melyből iszunk. 5. Ne adjatok mesterséges táplálékot addig, mig az oryps nem engedi meg, sem pedig morzsákat a felnőttek asztaláról, mert attól betegek leszünk. 6. Adjatok ránk kényelmes ruhákat, hogy tagjainkat szabadon mozgathassuk. 7. Mindennap fürdessetek meg és engedjetek a vízben pacskolni. a mig jól esik nekünk. 8. Vigyetek a szabad levegőre, a mennyit csak lehet. Szeretünk kis kocsiban a szabadban aludni. 9. Ne engedjetek a sok buta felnőttől agyoncsókolgatni és cirógatni; ez bánt bennünket. Nem kívánunk mást, mint hogy kedves babánkkal játszhassunk és néha apuskával is. 10. Játszhassunk kedvünk szerint más gyermekekkel; majd ha nagyobbak leszünk, mondjátok el ti magatok nekünk azt, amit minden fiúnak és leánynak tudni kell, nehogy ama csúnya fiuktól és lányoktól tanuljuk meg ezeket a dolgokat, a kikkel bizonyosan találkozni fogunk nagyon hamar. KÖZEGÉSZSÉG.
