Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-10-30 / 1. szám
6 TÉLI ESTÉK És mondotta Pál, nem is sejtvén, mit valla a bölcsnek Péter szomszéd. — Oh jó és nagy bölcs, tanítómester. Pedig én úgy dédelgettem, úgy szerettem a fiamat. Soha egy ujjal rá nem ütöttem volna. A bölcs erre meg igy válaszolt: — Éppen e’ miatt szerencsétlen a te gyermeked, mert soha se’ ütötted. És a két szomszédnak most szökik eszébe a világosság. — Középén az igazság. Akkor suhints, de suhints ám, mikor éppen kell Pedagogue Kossuth Ferenc 1894. március végén jött először Magyarországra, mikor atyja holttestét hazakisérte. Rövid időre aztán visszautazott még Olaszországba, de még ugyanazon év őszén újra visszatért Magyarországra, ahol november 16-án letette az állampolgári esküt és azóta állandóan Magyarországon maradt. E3 EE EZ3 HÁZIASSZONY. BE BO ES ■ DB Tök az uj hordó javítására. Az uj hordót, amelybe káposztát akarunk savanyítani, tökkel lehet javítani. A hordót ki kell forrázni és vízzel azt 24 óráig kell álla ni hagyni, hogy jól kiszívja. Ekkor egy bográcsban tököt főzünk s miután a vizet a hordóból kiöntöttük, a forró tököt beleöntjük és a hordót jólbetakarjuk s ha a tök már kihűlt, akkor jól kimossuk a hordót és újra jól kimossuk, mire bele lehet tenni a káposztát, amelyet mindig tisztán kell tartani. Egérfogás. A következő érdekes sorokat egy kertész Írja: Azt jól tudjuk mi kertészek, hogy az egerek igen kellemetlen vendégek az üvegházainkban és a melegágyainkban, mert a magot már kikelés előtt kieszik, vagy a kész palántákat elrágják. Hogy ezt elkerülhessük, az egérfogót mindig kéznél tartsuk. Az én egérfogó készülékem a következő: Egy üveglapra teszünk középszerű virágcserepet és egy fél hegyes éket teszünk a 1 áj a és a belső vékonyabb végére tökmagot teszünk és az üveglapra is néhány szemet, mert ez az egerekneg kedves eledelük és alámennek lakmározni. A rágicsálásokra a cserép lecsapódik és az egér fogva van. A tyuk lefagyott taréjának kezelése. Legjobb mindenkor, ha a taréj lefagyását meg akarjuk akadályozni, hogy a nagylaréju állatokat vagy nem hagyjuk künn a szabadban vagy a taraját és torok- lemezt disznózsirral vagy vazelinnal kezeljük. Ila azonban minden óvintézkedés dacára mégis lefagy a taréjuk, akkor a lefagyott taréjú állatokat külön választjuk, hogy a többi tyuk ne csipkedjen rajta és ezzel gyógyulását megakadályozzák. A lefagyott helyet néhány napon át a következő tinkluiával ecseteljük be : 10 fillérért veszünk Sáfránytinktúrát, 10 fillérért szesz és 10 fillérért terpentint. A vér keringése e tinktura használata után helyre fog állani. A taréj némi idő múlva ismét pirossá válik és hegyei nem hullanak le. A lefagyott helyeket ólomkollodiummal is bekenhetjük. Ha ez a szer nem használna, akkor oldjunk fel tannint vízben (1: 100 arányban) és ebben füröszszük a lefagyot taréjt. Ha a hólyagok fipattannak, akkor ezeket naponta kétszer ólomkenőcscsel kell bekenni. ■ B ALKOTMÁNY. B H A sok törvény. Irta: bgp. A sok törvény, nem mindig jót, áldást és bol- dogulhatást jelent. Valaki, a bölcsek közül mondotta, hogy ha a természetnek oly rengeteg törvényei lennének, mint amennyit az országok gyártanak, bizony bajos volna a világkormányzása. A tízparancsolat, a kőbe vésett törvény is rövid. Csak tiz pontból álló. De azok aztán pontok. ’Iszen ma is központjai — a népek erkölcsi életének. A nemzetek kebelében ma már vannak hivatalos, parlamentális törvényhozók. De nagy baj lenne ám, ha ezek a törvényhozók valóságos törvénygyártókká vállnának. Pedig nem vágynak ettől a jelenségtől olyan nagy, mérhetlen távolságban. Maholnap úgy fogják fel az országgyűlés, a törvényhozók működését, hogy azoknak nyakra-főre törvényeket kell gyártaniok. Akár kellenek azok a törvények akár nem kellenek. Pedig a jó Isten mentsen meg ettől a csapástól minden népet. Csupán azért hozni törvényeket, hogy mentői több törvényünk legyen: szerencsétlenség. ’Iszen már ma is annyi a törvény, hogy prókátor legyen ám a talpán, a ki a tenger törvény hullámai közt evezni, úszó tud. Mert a törvényhozás, nem könnyű mesterség ám. Élet, nép és sok más ismeret kell ahhoz. A szükségletek, kívánalmak nagy, mélységes ismerete. Meg a lehetőség és tehetőség ismerete is. Mi magyarok nem panaszkodhatunk. Hozták nálunk a törvényeket derüre-borura. És ugyancsak kiderült sok-sok törvényre nézve, hogy jobb volt volna, ha nem hozzák. Hát bizony a törvény magában véve nem jelent mindég jót, áldást boldogulást. Mit sem ér a törvény ugyanis, ha papiroson marad és nem jut se az értelembe. Se a szívbe. Az akaratba meg éppenséggel nem. Arra kell törekedni már egyszer, hogy ha az igazán szükséges és jó törvényt meghozzuk, ne állapodjunk meg a lörvény meghozatalánál. Hanem rajta legyen maga a törvényhozás, a társadalom, a hivatalos hatalom, hogy az érvényesüljön is. Az az a köznek vérévé válljon. Máskülönben a törvények sokasága, a törvény- könyvek serege olyan könyvtárrá válik, melynek könyveihez senki se nyúl, nem használja. Ott nyüvik, penészedik el — a szekrényekben. Vigasztalás. Nagy takarmány hiányról beszélgetett a mészáros a marhakereskedővel. — Bizony, bizony, mondá sóhajtva a mészáros, ha ez még soká igy tart, maholnap már ökröt sem kapunk. — Ne félj'en, viszonzá vigasztalóig a marhakereskedő, mig Isten engem éltet, addig lesz ökör is.
