Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-23 / 13. szám
TÉLI ESTÉK 5 tm ma wm GAZDÁK VILÁGA, b bs n ■ B ■ Hogyan tehetjük a zsindelyt hosszú időre használhatóvá? Régi zsindely-háztetőket, — ha még elég erősek arra, hogy egy nagyobb hómeny- nyiség súlyának nyomását kibírják, — következő módon még hosszú időre használhatóvá tehetjük- Száraz időjárás alkalmával kijavítjuk a háztetőt és azután felülről lefelé bekenjük kőszénkátránynyal és rögtön behintjük jó vastagon agyagporral. Mikor az első kátrányréteg megszáradt, seperjük le a laza homokot és kenjük be mégegyszer. Ha ezen műveletet mégegyszer ismételjük, akkor a háztető vízhatlan lesz és a futó tűztől is meg van kiméivé. E célból azonban az ereszalját is be kell kenni. Ez a művelet olyan háztetőkön is elvégezhető, mely egymásra fektetett deszkákkal van befedve. Ha ezt elvégeztük, minden más javítás szükségtelen. — Egy másik eljárás a következő: Tisztítsuk meg a háztetőt a moh és szeméttől, az uj zsindelyeket szegezzük a régiekre. Fel verés előtt azonban áztassuk be a zsindelyeket mintegy két-három óráig vitriol oldatban. Ezen eljárással a háztető 25 évig is jó, minden javítás nélkül. Kitűnő szer a rozsdásodás ellen. A vastárgyaknak rozsdásodása ellen nagyon ajánlják a kau- csukolajat, melynek óvó hatása abból áll, hogy vékonyan bekenetvén vele a tárgyak, ezeken, a szernek lassú beszáradása által, egy igen vékony hártya képződik, mely mig egyrészről a levegőnek behatásától a tárgy felületét elzárja, másrészről a hőmér- sék változásai szerint kitágulni, vagy összehuzódni képes lévén természeténél fogva, meg sem reped. Ha elakarjuk távolítani azt, akkor 12—14 óráig kau- csukolajat hagyunk reá behatni, mire lemossuk a tárgyat s az visszanyeri újra teljes ércfényét. ❖ Vízhatlan csizmakenőcs. Keverjünk össze fél liter jó lenolajat, 30 gramm halzsirt, 45 gramm sárgaviaszt, 30 gramm szurkot és 30 gramm terpentinolajat, tegyük gyenge tűzre, olvasszuk meg, de vigyázva, hogy meg ne gyuladjon. A csizmát jól kenjük be vele s aztán tegyük melegre, hogy megszáradjanak. * A szekér-kerekek tartóssá tétele. Sok baj van a ráfok húzásával, ezt tudja minden gazda. A kerekek vízzel megszivják magukat nedves időben s ekkor kitágulnak. Száraz időben elpárolog a viz a kerék fájából, aminek folytán a kerék összehuzó- dik és a ráfok leesnek. Ezen segíteni kell, föl kell huzni újra a ráfokat. Télen pedig a nedvesség megfagy a kerekekben és szétfeszíti a likacsokat. Repedések állanak be s a fa igy romlik. Ezen úgy szoktak segíteni, hogy kátrányozzák vagy carbolineumoz- zák a szekér fa részeit s a,kerekeket is. Sokkal czélravezetőbb a kerekeket meleg olaj vagy nyers petróleummal itatni meg. E végből keskeny hosszas edénybe öntjük a meleg olajat, vagy petróleumot és egy föléje helyezett rúdon forgatjuk az uj vagy egészen száraz öreg kereket benne, a mig csak beveszi az olajt. Az igy telitett fa kerekek nagyon tartóssak, mert a vizet be nem eresztik likacsaikba, de az eljárás évenkint egyszer ismétlendó. óbb HÁZIASSZONY, na«urna BOB Varrógépekre való olaj. A varrégek kenésére alkalmas olajnak olyannak kellene lenni, mint a friss mandulaolajnak, amely erre a célra igen alkalmas volna, csakhogy nagyon drága. De igen jó varrógépkenő olajat készíthetünk, ha ®/4 rész finom hig, színtelen parafinolajat, 1/i rész természetes, vagy szénsavas natronoldattal megmosott és újra megszá- ritott mandulaolajjal és 1—20/# elsőrendű világitó petróleummal összekeverjük. A keveréket egyideig állni hagyván, sűrű papirszűrőn átszűrjük, hogy minden portól és rostrészektől megtisztuljon. * Dohánylé a levélférgek ellen. A szobai növényeket pusztító férgek ellen igen egyszerű szert ajánlanák. Gyüjtsünk szivarvégeket, tegyük üvegbe és öntsünk rájuk esővizet. Néhány nap múlva már használható folyadékunk lesz. Ezen folyadékot ecset vagy szivacs segélyével kell alkalmazni. Az üvegben a vizet mindig lehet pótolni és uj dohányhulladékokat is lehet bele tenni. Ha a növényeket ezen folyadékokkal bekentük, egy pár óra múlva mossuk le vagy fecskendezzük meg tiszta vízzel. A dohánylé a levéltetveket és egyéb férgeket is alaposan elpusztítja. * A keztyük tisztításához rendesen benzint szoktak használni, de ennek az a rossz oldala van, hogy szagát a tisztított keztyük sokáig megtartják s azért a következő egyszerű szer ajánlatosabb: Terítsük ki a keztyüt egy összetett törülközőre, mártsunk egy darab flanelt édes tejbe, azután huzzuk egyszer kétszer egy darab barna szappanon végig s dörzsöljük vele a keztyüt mindaddig, mig fehér kez- tyü nedves állapotban barnának, a színes pedig feketének nem látszik. Megszáradván, ismét az eredeti színüket kapják vissza. Cserkesz tréfák. Egy ázsiai utazó gyűjtötte egybe az alábbi cserkesz mondásokat, amelyek bennünket azért érdekelhetnek, mert a magyaroknak ott volt az ós hazájuk a mostani cserkeszek földjén. ... Egy ember közeledni érezte halálát. Megkérdezte mellette álló barátját: — Ugy-e én nemsokára meghalok ? — De könnyen beszélsz a halálról ? I Hátha a pokol tisztitó tüzébe találsz kerülni ? — Ah, barátom — felelte a haldokló — emberek keze közé kerültem én életemben — ennél már nem lehet semmi sem rettenetesebb ! * # * Egy férj felesége késó estig beszélgetett egy barátnő - nőjével. Nem akart sötétben hazamenni — hát barátnőjénél aludt. Hajnalban a férj felesége keresésére indult, de nem találta sehol. Találkozik egy szomszédjával. Vidáman újságolja annak : — Képzeld csak barátom, a feleségem eltűnt! — Boldog ember, sóhajtott a másik — de talán csak nem esett a kútba. — Igazad van, erre nem is gondoltam — felelt a férj I A kúthoz szaladt, befedte azt erós deszkával és két nagy követ hengeritett a deszkára. * » *
