Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-23 / 13. szám
2 TÉLI ESTÉK A házasságban fog különösen ez a gazdagság kitűnni, de a hozzá való alapot gyűjteni kell a leánynak úgyszólván akkor, mikor még csak kurta szoknyát visel. Mert jól 'mondja egy iró: A házasságban boldogul élni tudomány is, művészet is. Úgy a férfira, mint különösen a nőre nézve. A házas élet alapításához, boldogságához nem elég a szerelem. Istenem, mily boldogan dicsekszik sokszor az anya: — Talán a világon nem szereti két lény így egymást. Mert ama rövid jegyesi időszakban váltig látja az anya, meg a piac is, hogy mint nyalják-falják egymást a fiatalok. Úgy bánik vele a férfi, mint a pókai gyermekkel. Mintha szolgájává, lakójává válnék leendő nejének az a férfi. Igen. — Hogy szeretik egymást! És... kevés idő! A hízelgő szavak gorombasággá változnak. Aki minden óráját, percét ott töltötte jegyese mellett — az mint férj gyűlöli otthonát. Aki hordozta az ajándékokat, a virágcsokrokat, az édességeket: az most a házi szükségre nem tud eleget adni. Az most kenyerét nem becsüli. Az most követel, az most örökségről beszél, az most naponként epével kedveskedik feleségének. A házasság alapításához és a házasélethez még a szépség sem elég. Oh a szépség! Virág vagy te női szépség. Talán még késő ősszel is viritsz néha. De legtöbbször korábban elvirágzol, mint gondolod. A virág ismét kinyílik, ha jő a tavasz. De reád már több tavasz nem virul. A szépség magában nagy Isten adomány. De még nagyobb, még állandóbb, még becsesebb, ha hozzá, mellé járul az asszony okossága. A leányé is. Mert a leány okossága úgy mutatja a jövőt, mint a reggel a napot. De nem az a túl okosság, amely férfi ésszel akar gondolkodni. Nem is az, mely uralkodni és zsarnokoskodni szokott. Nem is a makacsság, mely a gyenge fejek fegyvere. Nem is a politikai okosság, mely ki tudja lopni szemünk fényét. Ez az okosság a nő egyénisége. Amely belát. Amely kormányoz, anélkül, hogy uralkodnék. A melynek leghatalmasabb fegyvere a szeretet, a türelem. Amely nem avatkozik a férfi dolgába, de érdeklődik utána. Vele dolgozik némán, lélekben sokszor. De amelynek tudata a férfit boldoggá és kitartóvá teszi. Nem avatkozik Xantippe módjára a férfi munkájába, de részvétének, dicsőség érzetével megaranyozza azt. Oh, be sok férfiúból nagy ember válik, ha ily okos nő él oldala mellett. És be sok nagy ember esett le dicsőségének zenitjéről, mert nem okos nő fogadta otthon és tartotta áldott, munkás kezével azon a magaslaton. A bethlehemi csillag. Régóta ismeretes a csillagászok számítása alapján, hogy az a fényes csillag, mely Jézus születésekor az égen megjelent, egy olyan üstökös, amely a végtelenségben kiszabott pályáját körülbelül hetvenhat év alatt futja be. Az üstököst Halley csillagász fedezte fel s róla nyerte- a csillag elnevezését. A Halley-féle üstökös immár huszonnégyszer futotta meg pályáját, látható azonban a föld lakóira csak mintegy tizenhétszer volt. A Halley-féle üstökös február havába lesz legközelebbi állásban a földhöz s igy február havában a föld lakóira nézve kétségtelenül érdekes tünemény lesz az üstökös, melyet derült időben teljes ragyogásában láthatni fognak. Magyarország tükre. I. Igen, az ország tükrének nevezhetjük azt a kilenc, illetőleg tiz kötet könyvet, melyet a statisztikai hivatal kiadott. Kilenc esztendőnek előtte volt ugyanis nép- számlálás. Ennek eredményéről számolnak be ezen kötetek Az utolsó X. kötetben meg éppen tükörben, tehát összefoglalva egységesen mutatja be az ország képét, helyzetét, népességét stb. stb. Tömérdek érdekes dolog kincses bányája ez tizedik kötet. Főleg most, mikor következik az uj népszámlálás — ez esztendőnek végével. Az összehasonlilás minden bizonnyal nem csak érdekességet, de nagy tanulságot is fog nyújtani. Azért mi is betekintést nyújtunk olvasóinknak e nagy kötetekből úgy aprónként — a Bp. Hírlap után. • A népesség szaporodása. A kiegyezés óta Sze- pes, Abauj és Sáros vármegyét kivéve az ország minden megyéjében és kivétel nélkül minden városban növekedett a népesség. Legnagyobb a növekedés természetesen a városokban s a megyék közül Pest-, Csanád-, Máramaros-, Csongrád-, Belovár-Kőrös és Pozsegamegyében. Érdekes, hogy közvetetlenül a kiegyezést követő tiz év alatt még az országnak több mint felerészében fogyatkozott a népesség: 1881—1890. között már csak Szepes-, Abauj- és Mosonmegyékben csökkent a lakosság. Népesség dolgában különösen Horvátország és Szlavónia erősödött a kiegyezés óta. — A természetes szaporodás igen nagy veszteséget tüntet föl Eszéken és Temesvárod ; a népesség természetes szaporodása igen gyenge Baranya-, Krassó-Szörény és Hunyadmegyé- ben, ellenben igen erős Szabolcs és az északkeleti megyékben. Igen nagy a bevándorlás utján való szaporodás a városokban, valamint Pestmegyében.
