Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-25 / 9-10. szám
12 TÉLI ESTÉK A kínaiak újévi ünnepének már egészen más a jellege. Ők az ujesztendőt január 25-én ünnepük. A kínai ember elátkozottnak érzi magát, ha ezen a napon csak egy fillérrel is tartozik valakinek, ezért kölcsönt vesz az uzsorástól, gyakran hatvan százalékos kamatra is. — és kifizeti a hitelezőit. Ha utolsó számláját is kiegyenlítette, lakomához ül és elbúcsúzik az ó évtől. Buddha képe előtt mulatozik, dorbézol s a jókedv éjfél előtt nem szűnik meg, éjfél után ők is kikérdezik a sorsot a jövendő felől. Az egész jelenlévő társaság meggyujtott cipruságak lángjaiba bámul s figyeli mit hoz a jövendő. Ha a jóslat kedvező, úgy a következő hónap az öröm ideje. Február 25-ig semmit sem dolgoznak, szünetel az ipar és kereskedelem, a hatóságok nem működnek, sőt még a rendőrség sem üldözi még a legveszedelmesebb betörőket sem. Thébea asszony jóslásai az] 1911. évre. Thébes asszony, a hires párisi jósnö minden évben ilyen tájban teszi közzé jóslatait a következő évre és noha senki emberfia sem veszi komolyan ezeket a jóslatokat, a párisi lapok mégis minden évben egész terjedelmében közük azokat. A jövö évre egész sereg szenzációt jósol. A jövő évben e jóslatok szerint először is rendkivül nedves nyárra van kilátásunk. »Viz, mindenütt víz« jósolja. A jövő évben továbbá jó lesz őrizkedni a hegyektől: Európa centruma és a Pireneusok sok meglepetést tartogatnak számunkra. Párisnak is része lesz meglepetésekben. Természeti katasztrófák áldozatai felé kétszer fog fordulni részvétünk. Páris három napig gyásszal lesz tele. Francziaország közelében szomorú konfliktusok lesznek, egy hatalmas, irigyelt férfiú azonban nagy hatalomra fog szert tenni, ő lesz a nap hőse, nagy szócsaták fognak folyni és az eseményeknek visszhangja lesz a külföldön. Franciaországban uj éra kezdődik és egy párt fog feltámadni, amely most már nem létezik. — A külföldön, különösen Berlin felé nagy ijedelem lesz. ■ GAZDÁK VILA3A. D A mézbor készítése. Igen kitűnő mézbort készilhetünk, ha egy 100 liter űrtartalom hordó mézborhoz 20 kgr. tiszta pergetett mézet veszünk s ezt jó lágy, lehetőleg folyó vagy patakvizzel felhigitva, lassú tűznél felfőzzük, forrás előtt gondosan lehabozzuk s a mint forrni kezd, a tűzről leveszszük és kissé hűlni hagyjuk ; aztán beléöntjük a hordóba s a hordót tiszta lágy, folyó vagy patakvizzel teletöltjük és bortartásra alkalmas pincében elhelyezve, ott kiforrni engedjük, ami rendesen 4—5 hét alatt bekövetkezik ; aztán más hordóba átfejtjük és úgy kezeljük, mint a szőlőbort. Közönséges asztali bort ahhoz képest, hogy azt erősebbre, vagy gyönbébbre akarjuk-e csinálni — a következő eljárás szerint készíthetünk : Az erősebb borhoz 4 rész mézet, 6 rész vizet, a középminőségühöz 3 rész mézet, 7 rész vizet, a gyöngébb borhoz pedig 2 rész mézet és 8 rész vizet veszünk. A méz tiszta pergetett méz és viz tiszta patak vagy folyóvíz, ha ezt nem kaphatunk, úgy legalább tiszta, iható kutviz legyen. A méz-" és vizvegyüléket mázas vasedényben, vagy tiszta uj cserépfazékban lassú tűznél felfőzük, a forrás beáltáig többször megkavarjuk, mikor aztán forrni kezd, csendesen hagyjuk és a felverődő habot gondosan leszedjük. Mintegy két órai főzés után leveszük edényt a tűzről és kihűlni hagyjuk. Kihűlés után egy teljesen tiszta hordóba öntjük a folyadékot és pincébe helyezzük, hol néhány nap múlva forrásnak indul. Kiforrás után úgy, mint a közönséges szőlőbort, másik hordóba lefejtjük. Ezen első lefejtés után a bor már ihatóvá válik: de ha azt akarjuk, hogy tartósabb legyen, mint a szőlőbor, ismételtem le kell fejtenünk. Igen kitűnő vörösbort készíthetünk, ha a fön- uebb leirt módon vegyitett folyadékból felfőzés és kihűlés után egy két liternyit kiveszünk s ezt jó érett fekete szederre öntjük, jól össze-gyurjuk és megszűrés nélkül a többi közé öntve, összekeverjük s azután az egészet hordóba töltjük s a föntebbi eljárás szerint tovább kezeljük. Dohos gabona szagtalanná tétele. Gyakran megtörténik, ha nedvesen takarítják be a gabonát, bizony az megdohosodik, erős szagot kap. Régi tapasztalat után a német gazdák a dohos gabonát igen egyszerű módon teszik szagtalanná. Oltatlan meszet a gabonához mérten, legalább harmadrészben, apróra öszetörik és a gabonával jól összekeverik és így hagyják állni néhány hétig. A meszes gabona megrostálva és kiszelelve teljesen szagtalanná válik. Dohos zabot alkalmasabb porrátört szénporral keveri és egy hétig állni hagyni. Ezután jól kiszelelve szagtalan lesz. Némely gazda a dohos gabonát akként szagtalanítja, hogy a lapátot ecetbe mártja, azután az ecetes lapáttal vagy jól öszeszurkálja a gabonagarmadát. vagy a többször bemártott lapáttal a gabonát egyik helyről a másikra lapátolja át. Ezt az átlapáfolást addig végzi, mig a gabona elveszti dohos szagát. Az ecet szagát a gabona a napon való szárítás után teljesen elveszti. ■ ■ HÁZIASSZONY. DB Linczi pogácsa. Veszünk 20 dk. porcukrot, 20 deka zsírt 44 deka lisztet, 2 egész tojást és egy citrom héjának a reszelését és annak kifacsart levét, ezeket jól összekeverjük és pogácsa alakúra kiszaggatjuk s minden pogácsa tetejére cukros mandulát teszünk; a tepsit, melybe beletesszük, meg kell üsztelni és a pogácsákat halványsárgára kisütjük. Szalonna-eltartás. Némelyek a szalonnát két hétig sóban tartják, aztán friss szénával töltött ládában. szénába csavarva rakják el. Mások minden húsos részt leszednek a szalonnáról, jól bedörzsölik sóval és salétrommal (5 kiló szalonnára 50 deka sót és 20 deka salétrom véve), aztán a pincébe egymásra rakva deszkák közt, nehéz köveket rárakva. lepréselik és egy hónap múlva szellős kamarában fölakasztják. Ott kiszárad és meg nem avasodik.
