Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-18 / 8. szám
4 TÉLI ESTÉK B GAZDÁK VILÁGA. B B D D A jószág teleltetése. Legtöbb gazda nem tudja a módját, hogy kell jószágait teleltetni vagy nagyon kevés vagy nagyon rósz takarmányt kap, minek következtében a tél előrehaladásával mind inkább megfogy és lesovány- szik a jószága. Innen van az, hogy sok gazda jóformán az egész évben nem veheti kellőképen hasznát marhaálományának, mert a téli leerőtienedés után hónapok után jön helyre a jószág s ez az oka annak, hogy a fiatal állatok sokszor éppen a legkedvezőbb időszakban nem fejlődnek. A marhaálománynak téli takarmányozásától a trágyázás is függ, melynek a gazdaságban, mint tudjuk, nagy és fontos szerepe van. Jó trágyát csak azoktól az álatoktól kapunk, amelyek jól takarmá- nyoztatnak, a rósz takarmányon tartott marha csak hitvány trágyát ad. A marhának nagyon takarékos takarmányozása szintén olyan hiba, mely az egész gazdaságra kihat. Némely gazda úgy okoskodik, hogy minek adjon a marhának télen sokat és jó takarmányt, mikor nem dolgozik, nyáron meg azzal az okoskodással üti el a dolgot, hogy akkor meg éppen felesleges még otthon is takarmányozni az állatokat, mikor a szabadban is elég ennivalót találnak. Az ilyen okoskodás nemcsak az állatokon, hanem a gazdaságon, tehát a gazdákon is nagyon megboszulja magát. Olyan állatokkal, melyek hoszabb ideig, talán hónapokig úgyszólván koplaltak, sok munkát lehetetlen végezni, az ilyen állatokkal a munka oly lassan halad, hogy a gazda gyakran emiatt késik el a vetéssel. A pihenő, semmi munkát nem végző marhát természetesen nem oly dúsan kell takarmányozni, mint azt, mely igát húz, tehát erejét fogyasztja, hanem azért ennek is meg kell adni a magáét. Nagyon tévednek tehát azok, akik úgy okoskodnak, hogy télen sovány és kevés takarmányon tartják a marhájukat, s majd néhány nappal a nagy munka kezdete előtt megjavítják azokat. Az ilyen javítás nemcsak céltévesztett, hanem sokszor veszélyes is az ilető álatokra, melyek ki lévén nagyon éhezve túlságosan mohón falják a jó és bő takarmányt, minek következtében gyomruk elromlik s ebből különféle betegségek keletkeznek. Az elvesztett erő visszapótlására sok idő kell, jó erőben pedig csak azok az állatok maradhatnak, amelyek erőteljes, egészséges jó takarmányban hiányt nem szenvednek. Sokszor ama tehenektől is megvonják a megfelelő menyiségü és minőségű takarmányt, melyek ellését tavaszra várják. Minek adjanak nekik sok és jó takarmányt, mondják, mikor már úgy sem adnak tejet? Pedig a tehénnek mindig elég és jó, erőteljes takarmányt kell adni; amely tehén ellés élőt lesoványodik, azt aztán az ellés után a legjobb takarmánnyal sem lehet többé annyira etetni, hogy ismét összeszedje magát s húsát vissza kapja. Arról meg szintén szó sem lehet, hogy a lesoványodott tehén annyi tejet adjon, mint a jó húsban levő. A magló sertést több helyen rosszabbul teleltetik mint a szarvasmarhát. A téli szűk és rósz takarmányozás annál károsabb hatású, mert hiszen a téli hideg miatt az állat szervezete, nevezetesen a test zsírtartalma nagyon kopik, mert ez fejleszti a meleget s ha a takarmány kevés, |rosz, úgy a jószágnak nincs miből meleget fejleszteni, tehát saját szervezetét támadja meg. Szóval elnyomorodik, elsatnyul vagy el is pusztul. Arra nézve akinek kevés a takarmánya, ezen télre nézve már ezeket ugyan hiába mondjuk el, de igenis szolgáljanak figyelmeztetésül szavaink a jövőre nézve. S godolják meg gazdáink, hogy elsősorban is elegendő takarmányszerzésre gondoljanak, mert enél- kül hiába vetnek gabonát. Csak a munkát szaporítják s a vetőmagot pazarolják, de hasznot nem látnak belőle. A trágyázatlan, föld holdankint jó ha 3—4 mm-t ad, ezzel pedig kijönni lehetetlen. Menyivel jobb sok takarmányt vetni s jól trágyázni. A trágyaerőben levő föld kétannvi maggal fizet s mindig jobb, ha pl. 10 trágyás holdba vetünk, mint 20 soványba: a munka és vetőmag felényi. az eredmény pedig ugyanaz. A másik 10 holdba jobb takarmányt vetni: így a jószágtartásból is hasznunk lehet. Szérum a száj és körömfájás ellen. Németországban nagyarányú kísérletek folynak a száj és körömfájás elleni szérum előállitására és a kormány a legnagyob áldozatkészséggel támogatja ezen kísérleteket. A kísérleteket dr. Löfler, greifswaldi egyetemi tanár vezeti, kiváló bakteriológus. A kísérletek célja oly szérum előállítása, mely az állatokat immunissá tenné. A kísérlet eredményeként sikerült is már szérumot előálitani, melyet a gyakorlatban jkezdett kipróbálni, azonban ezeket a kísérleteket be kellett szüntetni, mert a kisérleti telep fekvése a járvány elhurcolásának veszélyével járt. Sikerült azonban már alkalmas kísérlett telephelyet találni, a Greifswaldtól észak- rá fekvő riemsi szigeten. A sziget első berendezése, az 1909. évi költségvetésbe 50.700 márkát állítottak be. Az építkezés már annyira előrehaladt, hogy tavaszszal már meg is kezdik a szérum előálitását. Löfler professor kísérletei elé igen nagy várakozással tekintenek szakkörökben. Egy rendes életű ember, ki 60-ik életévét betöltötte, ez ldö alatt alvással töltött 6000 napot, dolgozott 650 napot, járkált 800 napot, mulatsággal töltött 400 napot, evéssel töltött 1500 napot, és beteg volt 500 napon át. Szent Bernát madarai. Szent Ferenc óta, a ki oly gyönyörűen értett a madarak nyelvén, a madarak gyöngéd barátságot tartanak a szerzetesekkel. Megindító módon fejezödöt ki a nem rég szent férfiak és a szent madarak brátságos érzelme : Svájc legzordonabb pontján, a nagy Szent Bernát- hegyen. Ott áll immár századok óta a Szent Bernát nevét viselő barátok hoszpiciuma. a melyhez annyi bájos és megható legenda föződik. Svájcban mikor kezdődik a tavasz, úgy mint nálunk, a hegyes ország szent madarai, a fecskék haza térnek. Éppen a nagy szent Bernát-hegyig jutottak, a mikor iszonyú hóförgeteg kerekedett, akkora erejű, hogy a gyönge madárkák szinte dermedten hullottak alá a levegőből. Szerencsére ott voltak mér a barátok kolostora közelében s a hoszpicium ablakai is nyitva voltak fölül, mivelhogy Szent Bernát szolgái nem kényeztetik testüket-lelküket és nyitott ablakkal alusznak, a mint elmúlnak a zord téli hónapok. A meleg világból jött szárnyas had tehát födél alá jutott és meghúzódott a folyosókon, meg a barátok celláiban. A jószivü barátok roppant meg-
