Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-28 / 5. szám
4 TÉLI ESTÉK A népünnepélynek vége volt s mindenki elismerte, hogy az est királynője... a források és fenyvesek tündére... a szép Aranka volt. (Folytatjuk.) KÖZEGÉSZSÉG. Az étkezés a napnak melyik idejében legtanácsosabb? — Ezt kérdezték egyszer egy bölcstől, aki igy válaszolt: — A gazdag számára az az idő, a mikor éhsé- séget érez; a szegény számára az az idő, a mikor van ennivalója. Való igaz, hogy az volna a legegészségesebb dolog úgy a gazdag, mint a szegény számára, ha csak akkor ehetnék, a mikor éhes. Csakhogy a magyar .ember meg azt tartja ám, hogy — Evés közben jő meg az igazi étvágy! # Háziszer — sebre. Veszünk egyformán finom faolajat, sózatlan vajat és sárga viaszkot, mind a három anyagot lassú tűzön külön-külön megolvasztjuk. Ekkor összekeverjük és ha kihűlt tégelybe rakjuk. Nyáron hűvös helyen tartandó és surlás, vágás vagy zúzás okozta sebet nagyon hamar be- gyógyit. Persze csak akkor, ha ez kisebb és orvost miatta hivatni fölöslegesnek látszik. * Az orrvérzésről. Sokan nem tudják, mi okozza az orrvérzést. Pedig az orrvérzés gyakrabban előfordul, nem lesz tehát felesleges dolog, ha egyet- mást elmondunk róla. Egész testünket egy vékony hártya, az úgynevezett nyákhártya fedi. Ha orrunkban ezt a nyákhártyát megsértjük, létrejön az orrvérzés. De egy másik eset is előfordulhat, ha az a nyákhártya meglazul, vagy ha vérfolyást valami akadályozza. Rendszerint valamely betegség előjele, de gyakrabban csak rövid ideig tartó baj. Különösen vigyázzanak, kik vérszegények, mert ha gyorsan segítséget nem kaphatnak, el is vérezhetnek. Az orrvérzés lefolyása ez: a vér csak az egyik orrlyukból indul meg; előbb csepeg, majd erőssebben ömlik. Az erősebb orrvérzéseknél vigyáznunk kell, hogy a torokba ne menjen sok vér. Ezt az által lehet elérni, ha nem fekszünk hanyatt. Éppen azért az éjjeli orrvérzések gyakran halált okoznak. A vérzés fejfájással és gyengeséggel jár. — Néha megütés, vagy lehajlás idézi elő a vérzést. Hogy állítsuk el az orrvérzést ? Szívjunk orrunkba vizet, a beteget hűvös szobába visz- szük. Nyakát minden szorítástól megszabadítjuk. Nyugodtan hagyjuk, A homlokra és tarkóra hideg vizes ruhát tegyünk. Ha az orrvérzés igen erős, akkor orvost kell hívni. Alapos ok. Biró. Hát te cigány, miért loptál már megint ? More. Jáj, bíró uram, nem vut semmi dógom, hát nágyon unátkozstám. GAZDÁK VILÁGA. Téli dolgok a gyümölcsösben. Még nem régiben magam is azt beszéltem hogy a fák törzseit ősszel be kell meszelni, ez pusztítja a törzsre telepedett férgeket, azok petéit, megóvja a fát a fagyfoltok keletkezésétől. Sőt van aki azt állítja, hogy még a nyúl se rágja meg az olyan fát, amelyik be van meszelve. A rovartani állomás érdemes vezetője, Jablo- novszky József ur éveken át megfigyelte a meszelés hatását és arra a tapasztalatra jött, hogy biz az nem ér egy fabatkát sem; sőt a bemeszelt fán még vigab- ban érzik magukat a férgek, pete egy sem pusztul el tőle, a fagyfolt ellen szentelt viz, a nyúl pedig, ha rászorul a fa héjára, nem respektálja a meszelést. És ez szent igaz magam is sokszor tapasztaltam ennek a régi szokásnak hatástalanságát, de nem igen is mertem ellene szólani, mert hisz öreg, tapasztalt kertészek ajánlják. És ha a meszelés dacára hiba történt, mindég inkább'az időjárást okoztam, vagy azt hittem, hogy az ezzel megbízott emberem nem tett elég ganajt a mész közé. De hát mit tegyünk e három csapás ellen, ha mész nem segít? Mit tegyünk, hogy gyümölcsfáink termése ne legyen örökösen férges, hogy a fagyfolt derekát ne tegye tönkre, hogy héját a nyúl ne rágja meg ? A férges gyümölcs nagyon gyakori nálunk. Az ország gyümölcsterméséuek több mint felét rendesen tönkre teszi ez, ezért aztán olyan kevés egészséges gyümölcs terem nálunk, hogy saját szükségletünket sem tudjuk ellátni. Ennek oka pedig az, hogy nem védekezünk a féreg ellen, mely néha annyira ellepi fáinkat, hogy egész határokban nincs egyetlen ép gyümölcs. A féreg — amint tudjuk— a fának minden részén tanyázik. A nem ápolt fa lombja tele van hernyóval, gályáin, törzsén hemzseg a sok mindenféle élősködő. Ezek aztán petéiket a fa leváló héja alá, vagy a virágba, vagy a gyümölcsre rakják. A virágra és gyümölcsre rakott petéből féreg lesz, mely összefurkálja, összeronditja a gyümölcsét és e végett sokszor már éretlenül lehull. A gyümölcsfát hernyózni kell és pedig nemcsak évenkint egyszer, de töbször is. A hernyófészkeket és a gyűrüformában körülpetézett vékony ágakat már télen pusztítsuk, de kora tavaszig feltétlenül, hogy a peték ki ne kelhessenek ; másrészről azért, mert mig a fának nincs lombja, jobban látszik. De ezzel ne elégedjünk meg, hanem tavasz- szal, nyáron és ősszel is hernyózzunk, valahányszor hernyófészek látszik a fán. A törzsét őszi levélhullás után tompa élű késsel vakarjuk meg, aztán drót- vagy kemény gyökérkefével sikáljuk végig, hogy a lekérezkedő fahéj, moha vagyis a férgek, peték fészke eltakarodjon. Ha aztán a fa kérge egészen sima, mossuk jól le vízbe mártogatott kefével. Ha ezt az ősszel nem cselekedtük meg kora tavasszal mig a peték nem kelnek ki, sem késő. A fák alját évenkint többször lazítsuk, ássuk fel. — A lehulló férges gyümölcsöt mindég
