Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-07-01 / 1-3. szám
8 TÁROGATÓ A VILÁG FOLYÄSÄ A. A. Magyarországon megindult a papok és apácák nagyszabású üldözése. Kiverték őket a lakásaikból és éhínségre akarják őket kényszeríteni. Hogy nem halnak éhen, az a többi hivő jótékonykodásának köszönhető. De összefogdossák őket s e sorok írásakor igen sokuknak a sorsa bizonytalan. A kommunista párt szószólója, Révai József (a hivatalos Hungarian Bulletin 76. száma szerint) a püspököket azzal vádolja, hogy a Vatikántól kapnak politikai utasításokat s Révai szerint “köztudomású”, hogy a Vatikán az amerikai imperialisták csatlósa és szolgája. Azt is bünül tudja be, hogy a pápa püspököket a hitetlen magyar kommunista kormány megkérdezése nélkül nevez ki. A “reakciós” püspökök figyelmeztették azokat, akik agyondolgozzák magukat, hogy ártanak az egészégüknek, amit szintén bünül tudnak be. Az ünnepeket úgy tervezik, hogy azok a termélést akadályozzák. A szerzetesek és lésre. Megértem szegényt:csak az ilyesmi tartja meg nyomorúságosán fizetett, kis állásában. Ezért kellett mindent államosítani, kiirtani minden független exisztenciát. Negyedik estémet a pártban kell eltöltenem, munkával persze, ha nem akarom, hogy kizárjanak, ami munkám elvesztését, de legalább is lefokozásomat vonhatná maga után. Ötödik estém a Magyar — Szovjet társaságé, ugyanez okból. Hatodik estémet rá kell szánnom a sok maszlag beszajkózására, hogy tudjak felelni a szemináriumon. A hetedik a vasárnap, amit meg kéne szentelni. Legalább egy jó ebéddel. De húst hetek óta nem kapni, vajat hónapok óta, burgonyáért órákat áll sorban a feleségem, s a múltkor azt a kis tejet is, amit szerzett, a sorban kitört verekedés közben ráöntötték. Napraforgóolajjal főz Európa leggazdagabb televényü országa. Liszt még van. Még. apácák ezrével járják az országot mint az imperialisták agitátorai. Ez az állapot tűrhetetlen — mondja Révai. A protestáns egyházakban “a reakció még mindig küzd, hogy erőt nyerjen.” A zsidók közt a cionisták bűnösek. “A kommunista kormány nem támogathatja azt a mozgalmat, amely a munkásokat százával és ezrével akarja kizsákmányoltatásra juttatni Izraelben”. Révai vádjai aljasok és buták. Mindinkább nyilvánvalóvá válik minden gondolkodó ember előtt az, hogy alacsony értelmi színvonalú emberek tudnak csak a kommunista propagandának bedülni. A szabadkőművességről azt mondta, hogy annak a tagjai a nyugati imperialistákkal rokonszenveznek. (1950 júniusában be is szüntették őket.) Hogy mennyire nem őszinte Révai, mutatja két kijelentésének az egybevetése. Az egyik az, hogy a kommunisták a vallást nem bántják, a másik pedig az, Mert az Oroszországban is terem s nincs szüksége a miénkre. Viszont csak tésztán nem lehet dolgozni, elpetyhüdik az ember. S ha gyengül a munkateljesítmény, szabotázs címén lecsuknak. Már azt se bánom. Fáradt vagyok. Kimerültén leragadó szemem a sok vöröstől zöldet káprázik. Fáradt vagyok. Nagyon fáradt. Más is. Már a föltámadásunkban se hiszünk. S majd jönni fog, ha jönni kell A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött. Egy ország vérben áll. S a sirt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül S az ember millióinak Szemében gyászkönny ül. Nagyon megható. De számunkra is jobb volna, ha ezt nem várnák be. Ha annakidején a franciák nemcsak hitegették volna Rákóczit s az angolok Kossuthot, ma az ő fejük is kevésbé fájna.
