Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-07-01 / 1-2. szám
12 TÁROGATÓ szünk azonban a mocsári aranyvesszőből s ha a szárazról elérjük a nyilfüvet (Arrowhead), abból is tépünk. Aztán hazafelé baktatunk, mert otthonunk az a hely, ahol a napi élményeinket jelképező virágainkat elhelyezzük. És holnap újra igy megy, mig az egyik “holnap” azt nem diktálja, hogy a szekerünk rudját visszafelé kell fordítanunk. Megnyugtatjuk magunkat azzal az okoskodással, hogy semmi sem tarthat örökké, a vakáció se, amit ugyan eddig még senki se tudott bebizonyitani, de mivel a célunknak megfelel, elfogadjuk. Az bizonyos, hogy mikor a rövidnadrágunkat ismét hosszú nadrággal cseréljük fel s nyakkendőt kötünk és mellényt huzunk fel, a lelkűnkben maradt valami, amit nem vagyunk hajlandók semmivel se felcserélni. Őrizzük és tartogatjuk azt s hálásak vagyunk érte a jó Istennek, mert ez segit bennünket az élet terhének a viselésében... (Cz. A.) FOTOGRAFÁLÁS. A “Kiev” gép. — A svéd korona jó; olyan jó mint a svájci frank vagy az amerikai dollár. Svédországban tehát érdemes árukat piacra helyezni, mert a kereskedő tudja, hogy jópénzt kap értük. Ezt Oroszország is tudja s azért helyez el a USSR is eladnivalót a svéd piacon. Ez az orosz áru egy fényképezőgép, amelynek Kiev a neve. A gép jól fogy s becsületére válik az orosz Kiev nevű városnak, helyesebben, Kiev város fotográfus iparának. Annál feltűnőbb ez, mert Oroszorság azelőtt nem produkált tisztességes fotografáló gépet, mert a Leicát ugyan utánozta, de az istentelen rossz volt. De most itt van az orosz Kiev. De itt van-e? A “Kiev” nem egyéb, mint a régi Zeiss Contax s Jénában is készül. Az oroszok ezt — mint sok egyebet — egyszerűen kisajátitották s uj névvel látták el. Tehát ha Contax-ot veszünk, figyeljünk a “Stuttgart” felirásra. A “Contessa”. — A stuttgarti Zeiss gyár alkotása ez a nagyon jó formájú 35 mm-es gép, amely mindent megad, amit egy jó géptől várunk: beépitett távolságmérőt, beépiett (s nem rá-épitett!) fényerősségmérőt és egy fényerős lencsét, amely a hires F/2.8-es Tessar. Mint tudjuk, ez a Tessar kitünően van korrigálva színes fényképfelvételekre. Az ára viszonylagosan mérsékelt; Amerikában 200 dollárt kérnek érte tokostól. Valószínűnek látszik, hogy ez a gép népszerű lesz. Az igazi CONTAX az, amely Stuttgartban készül s a Stuttgart felírás rajta is van. Az ára a Sonnar F/2 lencsével tokostól 425 dollár Kanadában. Egyelőre kevés jött be Kanadába s azokat eladták, mielőtt beérkeztek volna. Újabb szállítmányt júliusra várnak. A Contax természetesen kapható többfajta lencsével s akárcsak a Leica, ez is egyetemes gépnek tekinthető. Egy érdekes olasz 35 mm-es a Luxia. A lencséje nagyon megkönnyíti a használatát, mert a gyűjtótávolsága csak 27 mm, ami a beállítást rendkívül megkönnyíti s a gépnek zsebrevághatóságot ad. A lencse nagylátszögü, ami annyit jelent, hogy sok kerül a képre, tehát a nagyítást egy amugyis kis film (24 x 36 mm) kis részéről kell végezni, amelynek komoly feltételei vannak, ha azt jelentős méretre akarjuk csinálni. A gép árát még nem tudjuk, de azt mondják, hogy mérsékelt, ami magában véve is jo beajánlás. A Tárogató már akkor irt az olasz Rectaflex nevű gépről, mikor annak még hire-hamva se volt ideát, olyannyira, hogy még az olasz kereskedelmi megbízott se tudott róla. Most azonban már kapható az Egyesült Államokban s vagy 260 dollár az ára. Igen sok embernek nincs módjában az, hogy maga hívja elő és nyomja a képeit. Talán nem is akar velük vesződni. Beviszi hát a filmjét valami drug-storeba s rájuk bízza a többit. Az eredmény igen sokszor rossz. Még az u.n. kiváló fotofinisherek is gyalázatos munkát végezhetnek. Legalább is ezt bizonyítja egy mostanában ideérkezett magyar uriasszony tapasztlata. Odaadta a filmjét egy ilyen ismert fotofinisher cégnek s mikor a képeit kézhez kapta, csak elbámult, hogy azok milyen rosszak voltak. Elküldte a filmjét Németországba nyomtatásra s onnan pompás nyomatok érkeztek vissza igen mérsékelt áron. Azok a cégek, amelyek tisztességes munkát végeznek, fel voltak háborodva, mikor a kétféle nyomatokat megmutattuk nekik.
