Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1949-09-01 / 3. szám

(Continued from page 12) —

Az UJ NEMZEDÉK. Szerkeszti Saly Dezső. Mimeografált újság s azt mondja magáról, hogy a 27-ik évfolyamában van, ami annyit jelent, hogy az otthoni régi Uj Nemzedéket ősének tekinti. Mi hiszünk abban, hogy az őseit mindenki szabadon választhatja meg, csak arra vigyázzon, hogy az igazságnak megfelelően válasszon. Végül is nem a testi, hanem a szellemi rokonság a fontos s nekem lehetnek olyan testi őseim, akik vagyon után szaladgáltak, de én mégis inkább Assisi Szent Ferenccel érzek rokonságot (a Szent talán megbocsát érte nekem!), aki a Szegénység Úrnőjének kivánt szolgálni. De ha már választjuk az őseinket s tudatosan választjuk őket, nem kellene-e azt is meggondolnunk, hogy az igy szabadon választott ősök ne hozzanak szégyent ránk? Saly Dezső lapja komoly, érdekes és értékes. Más néven is megjelenhetett volna, a tartalma a legjobb ajánlása.

Az emigrációs ifjúság lapjáról s az emigráns magyar nők lapjáról már irtunk s nincs újabb mondanivalónk róluk. Mindakettőben sok olvasnivalót talál minden magyar olvasó, akárhol van is.

A legújabb sajtótermékek közé tartozik a SORSUNK. Az alcíme: A szabad magyar szellemi élet független folyóirata. Irodalom, cikk, tudósítás, kritika az élet és a keresztény műveltség minden köréből. Szerkeszti Dr. Nagy Kázmér. Salzburg 2, Postfach 23. Ausztria. — A második számát láttuk, vagy 30 oldalon azt adja, amit igér. Komoly, tartalmas és jelentős mimeografált folyóirat.

A címlapunk.

Az uj címlapunk egyszerűségében is jelentős művészi munka. A kettős kereszt a magyar címer alkatrésze, a kalászok a magyar földre és a magyar népre emlékeztetnek s a kettő együttvéve azt a jövőt jelzi, amely egyedül jelenthet jövőt Magyarországnak. A rajz könnyen áttekinthető, megnyugtató hatással van a szemlélőre, de egyszersmind hangos figyelmeztetés arra nézve, hogy milyen irányban kell haladnunk. Kenyér és a magyar múlttal való szerves összefüződés e g g y ü 11 kell ahhoz, hogy kultúránkban fejlődhessünk. Ami ezzel nincs megegyezésben, az csak ránk erőszakolt cafrang, amelyet elhajítunk magunktól abban a pillanatban, amint az idegen ügynököktől megszabadulunk. Hogy ez minél előbb megtörténjék, az minden igazi magyar ember legbensőbb imádságos óhaja.