Tárogató, 1948-1949 (11. évfolyam, 1-8. szám)

1948-07-01 / 1-2. szám

6

TÁROGATÓ

TÁROGATÓ

A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D.

438 Jarvis St., Apt. 804, Toronto 5, Canada Published by The United Church of Canada

Printed by

THE CHRISTIAN PRESS, LIMITED 372 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada

Authorized as second class mail, Post Office Department, Ottawa.

tam Egerben, Székesfehérváron és Baján. A tanulók nagy többsége a Szegények Osztályából vagy, ha úgy tetszika Proletárok Osztályából került ki s a papi tanárok nagy többsége is. Ez tény, amelyet semmiféle propaganda meg nem másíthat. De nem is ez fáj az ország kommunista urainak, hanem az, hogy az iskolákban önfeláldozó, szegény, de a tanítványaikat odaadóan szerető paptanárok vallásos szellemben neveltek. Moszkvának ez nem kell s ennélfogva nem kell Moszkva csatlósainak se. Elvették a papi birtokokat s a népnek adták. Az Egyház erre azt válaszolta rendben van, belenyugszunk. Kiváltságaink ugyan nincsenek, de a kötelességeinket ennek ellenére is teljesíteni fogjuk. De most az állam ebben is meg akarja akadályozni őket, mert a vallásos iskolák nyilván nem neveltek tagokat a kommunista párt számára. Ezt a vallásos iskolák nem tehetik meg, mert aki Istentől függ, abból nem lehet géprészt csinálni. A vallásos iskolák éltető szelleme a szabadság volt, a kommunizmusnak rabszolgákra van szüksége. A vallásos iskolák nem adhatják fel az Isten Törvényét a kommunista diktátor szeszélyes előírásaiért. A vallásos iskolák még mindig Isten Szavában hisznek s nem Marx Kapitaljában. Már csak azért is, mert a Biblia minden idők viharát kibírta, de a marxizmus csak fogyatékos szellemű emberekre nézve bir dogmatikus jelentőséggel. Ezért tekintjük mi is a magyar vallásos iskolák államosítása tervét a legaljasabb támadásnak a szabadság és a lelkiismeret ellen.

“Pénze nem volt, de a pipáját élvezte, az étvágya jó volt s a bakszakállért ki tudott reggelenkét gyalogolni. Csuda-e, hogy irigyelték?” —F. Merevale.

A SZOVJET IGAZI ARCA.

Az átlag-olvasó az újságja kegyelmére van hagyatva s ha az újságja megbízható, akkor megbízható híreket kap; ha a nagytőke szolgálatában áll, akkor annak az érdekei színezik a híreket; ha kommunista az újságja, akkor mást, mint moszkvai propaganda-anyagot nem olvas a világ folyásáról. Ezért tartottuk szükségesnek minden kommentár nélkül leközölni azoknak az adatoknak egy részét, amelyek a teljesen megbízható “America” c. folyóirat egyik cikkében voltak. (A cikk cime: Stalin’s “Divide and conquer”, aszerzője Walter Dushnyck, ismert nevű publicista, megjelent 1948. VI. 12.)

1. Oroszország állandóan felfegyverkezéssel vádolja Amerikát. Ezzel szemben tény az, hogy az összes országok közt Oroszországnak van a legnagyobb hadserege, 3-5 millió, modern fegyverekkel felszerelve. 10-15 millió rabszolga munkás is ennek az érdekében dolgozik. Őszintén akar az ilyen ország békét?

2. A USA, Anglia és Franciaország minden törekvését, hogy gyors békét kössenek Németországgal, a USSR megtorpedózta. A USSR a Potsdami Egyezmény ellenére megakadályozta az ország gazdasági egyesítését. Ők ugyan egységet akarnak, de a sarló és kalapács jelvénye alatt.

3. Korea és Kina. — Stalin ünnepélyes ígéretet tett, hogy Korea függetlenségét biztosítja, de minden eszközt felhasznált, hogy a békés megegyezést meghiúsítsa. Kínában szovjet “szakértők” vezetik a kommunista hadakat s eszük ágában sincs békét kötni.

4. Ami más nemzetek szuverénitását illeti, a szovjet viselkedése a következő: alig hogy hatalomra kerültek, 1920-ban elfoglalták Ukrainiát, aztán Azerbaijani, Fehér Ruthéniát, Georgiát (1921) és Arméniát (1922). Megelőzőleg a szovjet mindezeket a népeket szabad és független nemzeteknek ismerte el.

1939-ben Stalin Hitler hozzájárulásával felhasználta az alkalmat és elfoglalta Lengyelország felét és Livániát, azonfelül Estoniát, Latviát, Finnország egy részét, Bukovinát és Besszarábiát, amely két utóbbi Romániához tartozott. 1945 óta kiterjesztette a totális hálóját az uj Lengyelországra, Romániára, Magyar-