Tárogató, 1948-1949 (11. évfolyam, 1-8. szám)
1949-02-01 / 8. szám
TÁROGATÓ 11 vagy lánya már nem tud magyarul, vagy akinek a házastársa nem-magyar. Ha az angolszász ismerőseink közt van olyan, aki érdeklődik a magyar nyelv iránt, azonnal vegyük meg a számára s adjunk neki útbaigazítást a kiejtésre nézve. Tartozunk ezzel a magyarságnak, amelynek — s ezt büszkén valljuk meg — mi is fiai vagyunk. Egyéb érdemes, olcsó és igen szép angol könyvekről a Magyar Kalendárium irt és fog is még Írni. A fájdalom célja. “Még senki meg nem oldotta a fájdalom problémáját úgy, hogy visszautasította azt az egyetlen magyarázatát, amely az embert nem hajtja öngyilkosságba vagy kétségbeesésbe: hogy Isten Szeretete van valamikép minden könny, minden sóhajtás és minden jajkiáltás mélyén. Még a fizikai jelenségekben is elfelejti néha, hogy a fájdalomnak hsznos célja van. De az értelmi fájdalomnak, az elvesztés miatti szomorúságnak s a gonosztól való szorongattatásnak is megvan a haszna:ezek szolgáltatják azt a máglyát, amelyen a régi szív elég, hogy főnix madárként újjá és halhatatlanná szülessen. Ezért, ha boldogok akarunk lenni, el kell fogadnunk a fájdalmat s meg kell értenünk a melegebb és megváltó hasznait. Istenben való erős hit nélkül az összes problémák legelterjedtebbjét, a fájdalom problémáját, lehetetlen megoldani; az élet őrültséggé és elviselhetetlen titokzatossággá válik.” Hollywoodi művészet. Nem hiszem, hogy túlzás azt mondani, hogy Hollywood majdnem sohase tesz eleget a kötelezettségeinek. Az okai ennek bonyolultak és változatosak. A főok persze az, hogy a mozicsinálóknak — minden protestálásuk ellenére is — fogalmuk sincs arról, hogy a művészetet mi alkotja. Az ő kezükben a mozi nem művészet, hanem virágzó üzlet. így mi abba a kényelmetlen helyzetbe kerülünk, hogy kritikai mértéket alkalmazunk egy gépies termékre, amely rendszerint nem érdemli meg a neki szentelt figyelmet. — Richard P. Hayes. Reményi József neve nagyon ismert és tisztelt a Tárogató olvasói előtt. Ő az, aki mint a clevelandi egyetem professora nappal amerikai diákokat tanít az összehasonlító irodalomtörténet rejtélyeire és éjjel azon fáradozik, hogy a magyar értékeket külföldön ismertesse. Amellett igen jelentős költő, akit az olvasói szeretnek és a kritikusai nagyon méltányolnak. Többek közt Ignotus is elismeréssel adózott neki s Ignotus szava mindig súllyal esik a latba. De irt Reményiről a szegedi Tiszatáj folyóirat is és ez különlenyomatban is megjelent. A füzet hét oldalas elismerés. Ebből a füzetből vettük ki Reményi egyik versét, amely magában véve is elég arra, hogy a Tárogatónak ezt a számát eltegyük a fiaink és leányaink számára. A cime: Hazám, te anyamyelv. íme itt van: HAZAM. TE ANYANYELV Hazám, te anyanyelv, Angyal és hóhér, macskaszemü tűz. Álmomban megcsókolsz, mig éberen, úgy érzem erőd oly rabszijjra fűz, nincs tőle menekvés, ég s föld között hányódom hasztalan, hazám, te anyanyelv, te szent, te jaj, vigasz s vigasztalan. Hazám, te anyanyelv, beléd felejtkezem, ha nincs hívem, kihez fordulhatnék, máskor kulcsolt kezem hozzád siet, könyörög, hagyj el, hagyj, ám hiába, tied vagyok, mert hisz az enyém vagy. Hazám, te anyanyelv, kazán, benne robban magányom s szikrát szór mindenfelé, s ha van szív mely dobban, tán a csillagokban, itt nincsen senki, ki általvenné e piros hirt, ez égő vallomást, e szilánkokra törött látomást. Hazám, te anyanyelv, sors tengerében színes, tűnő hab, avagy hegyipatak, benne fürdik a nap. És benne fürdik életem müve, vágyak és célok bánata, büve,
