Tárogató, 1948-1949 (11. évfolyam, 1-8. szám)
1949-02-01 / 8. szám
8 TÁROGATÓ 1. a kommunisták és társ-utazóik amúgy se járnak templomba s nem tekintik magukat hiveknek; 2. ellenben Magyarországon vannak bizonyos vallási vezető emberek, akik “kommunista ügyeket erkölcsileg támogatnak”. Hogy ezeket “Krisztus árulóinak és ellenségeinek kell tekinteni”, arra nézve tökéletesen egyetértünk a határozat-hozókkal. 3. Hátra van még, hogy necsak el ne áruljuk Krisztust, hanem egyenesen a követőivé váljunk azáltal, hogy a harcot nemcsak a kommunista istentagadókkal szemben vesszük fel, hanem mindenkivel szemben, aki más embert megakadályoz abban, hogy emberi méltóságának megfelelően szabadon fejleszthesse ki magát kulturemberré. 4. A kommunizmus ellen nemcsak protestálni kell, hanem pozitív célnak kellene iparkodnunk az embertársainkat megnyerni. S ez a cél csak az Isten Országa lehet, amelyben a Pénz se nem uralkodhat, se semmiféle vezető szerepet nem játszhat. 5. Egy lelkészi határozat a Pénz imádói ellen legalább annyit érne, mint Krisztus nyüt ellenségei ellen, (akik közé nem vagyunk hajlandók a Tízparancsolatot megvalósítani akaró zsidókat odaszámitani.) Cz. A. Bélyegek. A közhangulatra jellemző a következő apróság. Mint tudvalevő, a pénznek nincs szaga. Nos, a bélyeg e tekintetben nagyon közeláll a pénzhez. A háború alatt egy-két német bélyegért nagyon magas árat számitottak ideát. A németeket szidták, de a bélyegeiket vették. (Lehanyatlás e tekintetben csak akkor következett be, mikor a német bélyegeket tonnaszámra küldték át — dollárokért.) Nem igy áll a helyzet az orosz bélyegekkel. A gyűjtők unják őket s a bélyegkereskedők már nyíltan kérdezik, hogy “érdemes-e tovább is árusítani az orosz propaganda—anyagot?” Némelyikük csak a vevői biztatására vár, hogy az orosz bélyegek árusítását teljesen beszüntesse. A gyűjtők emlékeznek arra, hogy a háború alatt jöttek — és magas áron árusittattak — olyan orosz bélyegek, amelyeknek a létéről senki se tudott. Az orosz filatelikus vasfüggöny ■— s a háborús “ritkaságok” bizonyítják, hogy ilyen van — végül is az oroszokon magukon boszulja meg majd magát, mert ha Amerika nem vesz tőlük bélyeget, a csatlós-államaik pénzével nem sokra mennek. Ez a figyelmeztetés persze csak azoknak szól, akik a bélyeggyüjtésüket egyszersmind tőkebefektetésnek is tekintik. Vannak államok, amelyek a bélyegeik nagyobb tömegű árusításának uj módját fedezték fel. Chile vezet e tekintetben, de Lengyelország szorosan a nyomdokában van. Chile a faunáját és flóráját adta ki bélyegeken, amelyeket teljességükben csak úgy lehet beszerezni, ha 25-ös ivekben vesszük meg őket. így tehát egyetlen egy kibocsátás 75 darabból áll. Szerencsénkre, az ára elviselhető, 3.75. — Lengyelország TB-s bélyegeiből 40 darabot kell megvenni teljesség kedvéért, áruk 2.80, Megjelent az amerikai piacon a Dutra kis bélyegiv, amelyet Brazília adott ki. Eladásra csak 9500 példány került, tehát ez jónak Ígérkezik. Az ára most 4.35 Ausztria karácsonyra megjelenttette a Silent Night-Holy Night két szerzőjét, akik 1818-ban Obemdorfban szükségből létesítették ezt az egyszerű, de világnépszerűvé vált karácsonyi éneket. Franz Gruber tanító és Joseph Mohr plébános képe van rajta s az ára 4^ Belgium karácsonyi jótékonysági sorozata (a TB ellen) 5 bélyeg bői áll, az ára 1.57 Franciaország uj színekben adta ki a Luxembourg palotát és a nancyi Stanislas tér bélyegeit, áruk 16^ Németország kölni bélyege égszínkék formában jelent meg (2é) s a frankfurti 15 Pf-es is színváltozást szenvedett (4^) A Saar 2 emlékbélyege 18^, az árvízkárosultak javára kiadott 5 bélyeg 75<£, a két bélyegiv 3.50 A Philippines-ek cserkészbélyegie (4 db.) llfí-be gerülnek. Transjordan “Palestine” felülnyomásu 16 db-ból álló bélyegsorozata 10.50, de csak 2000 teljes sorozat van. Yemen (tudják, hogy hol van ez az állam?) is elhatározta, hogy pénzt csinál bélyegekből Amerikában. Jött egy csomó bélyeg Roosevelt, Truman, Churchill arcképeivel s New York horizontjával, de mindez kismiska egy
