Tárogató, 1948-1949 (11. évfolyam, 1-8. szám)

1948-11-01 / 5. szám

TÄROGATO HAVI FOLYÓIRAT A KANADAI MAGYAROK OKULÁSÁRA ES SZÓRAKOZTATÁSÁRA SZERKESZTI: DR.CZAKO AMBRO Tizenegyedik évfolyam. ★ 5. szám. ★ 1948. november. LEVÉL BULGÁRIÁBÓL. (Ezt a levelet úgy csempészték ki Bul­gáriából s Svájcban adták fel egy ameri­kai bolgár embernek. A levél rendkí­vül fontos, mert bolgár ember irta, ot­thon irta, és a legnagyobb feszültség idején. Az írójának csak pár órájá volt a levél megírására, mielőtt azt kicsem­pészték az országból. Nem tervezhette előre az Írását s a gondolatait úgy kel­lett papírra vetnie, ahogy azok felbuk­kantak. Az ilyenfajta dokumentumok ritkák; a vasfüggönyön belüli esemé­nyekről rendszerint külföldi újságírók írnak, akik külföldön biztonságban van­nak. A levelet eddig visszatartották — érthető okokból. Most azonban hire jött annak, hogy az íróját meggyilkolták a Szovjet által elfoglalt Bulgáriában s igy ő már biztonságban van. A szövege a következő:) * * * Kedves — Megkaptam a leveleidet és nem vá­laszoltam egész mostanáig óvatosságból. Szemrehányást kell tennem neked azért, hogy ügyesen, de vakmerőén politikáról Írsz a sorok közt, mikor nekem Írsz. Ez a leveleidet veszedelmesekké teszi. Ámbár mi megrontott híreket kapunk a kommunisták által ellenőrzött szer­vektől, még mindig megvan a vélemé­nyünk a világhelyzetről. A mi orszá­gunk szerencsétlensége nem lehet ros­szabb. Mikor írsz, sohase irj az itteni vagy külföldi politikai helyzetekről; először is, mivel jól ismérem őket; és másod­szor, mivel nem akarok nehézségekbe ütközni. A leveledből azt látom, hogy van némi fogalmad az itteni helyzetről, de annak még az efnlitése is veszélyes. Ne hidd, hogy az itteni cenzorok nem tudják, hogy hogyan kell a sorok közt olvasni. Az élet itt teljesen megváltozott, de a régi külső formák még megmaradtak. Valamennyien még nem kezdtünk mun­kássapkákat hordani a fejünkön, és leg­többünk még ugyanazokat a ruhákat viseli, mint azelőtt, annak ellenére, hogy kezdenek szétmállani. így kell tennünk, mert ha a ránk szabott ruhát át akar­nánk cserélni orosz blúzra, nem tehet­nénk meg, mivel egyszerűen nincs anyag orosz blúzra. Ha meglett volna az anyagunk, már beöltöztünk volna az or­osz blúzokba. Ettől eltekintve, még mindig van névleges jogunk különböző dolgok bírására, mint lakóhelyekre és más dolgokra. De ha valakinek az jut­na eszébe, hogy ezeket a tulajdonjogo­kat használja is és megmutassa a kor­mánynak, hogy ő tényleg a tulajdonosa valami adott tárgynak, hamarosan meg­győződne arról, hogy nem sokat számít­hat ezekre a jogokra. Hogy a viszonyokat jobban megért­sed, képzeletben helyezd át magadat ide. Tegyük fel hogy, te polgára vagy ennek a “paradicsomnak”. Kezdjük a saját ot­thonodban való nehézségekkel. Például a kommunisták megkedvelhetik a te otthonodat vagy lakosztályodat s elha­tározzák, hogy más embereket lakoltat­­nak oda be, hogy veled együtt lakjanak. Neked az jut eszedbe, hogy ez nem jo­gos, mert hisz te vagy a tulajdonos. Ha­marosan úgy találod, hogy elküldték több hónapra valami vasút mellé ásni

Next

/
Thumbnails
Contents