Tárogató, 1946-1947 (9. évfolyam, 7-10. szám)

1947-01-01 / 7. szám

TÁROGATÓ

3

azt előző emberöltő müve.

Elemző bevezetésként még egy jellemző kanadai sajátságot említünk fel: az óriási, gyéren lakott terület és a nyersanyag gazdagság rendkívüli érvényesülési alkalmakat nyújtván, a nemzeti felfogásban az uj kezdeményezés kiemelkedő megbecsülése vert gyökeret a párhuzamos verseny irigy, testvért ölő harca helyett. Ezen túlsúlyban gazdasági tétel elve a müvészéletben is lehetőleg helytálló.

E rövid bevezetés sarokkövei közt most hadd lássuk Hornyánszky változatos pályafutását.

A festő és a rézkarcoló fegyverzetével érkezett a korai 30-as évek gazdasági krízise felé csúszó ország müvészéletébe. A torontoi tavaszi tárlatok falain először a “Jegesember” cimü vaszna hoz feltűnést, amelyet a “Halaszok”, “A falu csöppsége”, “Északi Pieta” nagyméretű figurális festményei követnek évenként. A huszas években domináló “Hetek csoportja” (Group of Seven) széles, bravúros tájképiskolája után a kanadai életbe nyúló, tipust kereső vásznak hatása igen nagy volt. Kettőt a kanadai Akadémia visz óceántól óceánig érő túrára és az ottawai nemzeti képcsarnok is meginvitálja őket. 1936-ban a Carnegie választmány “Esti Látogatását világkörüli túrára viszi az angol Dominionokon át. 1940-ben Kanada legélénkebb művésztársasága, az Ontario Society of Artists, tagjai köze választja díjnyertes vásznával, mely a '“Kőhalász” különös, kihaló foglalkozásából meríti témáját. S mikor az “Élethosszig szomszédok”, a “Fából való Világ” müvei, drámával és szarkazmussal teliek, novellikus térre viszik át törekvéseit, a kanadai Müvészakadémia tagsága lesz osztályrésze. (Royal Canadian Academy of Arts).

A paletta művészetével párhuzamosan, mint grafikus és rézmetsző, talán még jelentősebben érvényesül Hornyánszky munkája. A két vezető szaktársaság, a kanadai Grafikusok és a Rézkarcoilók és Rézmetszők, már másodévre letelepedése után soraikba fogadják. Az utóbbiak közt csakhamar a legjelentősebb tag, de különöspépen az Egyesült Államokban aratja kiemelkedő sikereit. Kétszer egymás után, 1932 és 1933-ban nyeri el “az Év 50 szinesnyomata” sorozatba való beválasztást, melyet az Amerikai Művészeti Federáció

ir ki. (American Federation of Art, Philadelphia.) Nyomatai a Kaliforniai Nyomatmesterek, (Pasadena) a Philadelphiai Rézkarcolók, az Északnyugati Nyomatkészitők, (Kansas), a “Nyugatiak” (Seattle), többnyire nemzetközi tárlatain sorra megjelennek és aztán a keleti államokban teszik ismertté a nevét. (Pennsylvania Academy of Fine Art, az “Amerikai Rézkarcolok Társasága, New York,) Az “Amerikai Szinesnyomtatok” társasága és a “Déli Nyomatkészitök” külföldi tagjaik közé választják.

1939-ben a kanadai “Grafikusokkal” a new-yorki világkiállítás reprezentatív gyűjteményében szerepel és 1940-ben elnyeri a “Kanadai Rézkarcolók” diját, “Az Év első nyomatá”-t. Ugyanezen idő óta mint egyedüli kanadai kiállító képviseli fogadott hazáját az Egyesült Államok legválogatottabb kiállításán, a “Joseph Pennell Memorial”-on a washingtoni Congressus könyvtárában.

Ezen szélsskörü kapcsolatok kiépítését Hornyánszky a kanadai rézkarcolás előmozdítására használta fel. A háború kezdetekor, rábeszélésére, több vidéki képtár az ő turakiállitásainak sorozatát fogadta el, belátva a művészet óriási morális hatását helyiségeiknek, a háborús segitőmunkákra való átfordítása helyett. Ekkor Hornyánszky már a “Kanadai Rézkarcolok” összes kiállításainak megbízottja és az egész Dominion válogatott gyűjteményét 1941-ben az “U.S.A. Goodwill Tour” délamerikai kőrútjára viszi. A két éves túrán az összes résztvevő nyomatok többszörösen elkeltek. Ugyanekkor az immár két-három állandóan utazó paralell kiállítás mellett az óriási munkát jelentő “Hadiszolgálati Kiállítások” megrendezésébe kezd, mikor a kormány előterjesztését elfogadta. British Columbiától New-Foundlandig járják a könnyű ládákba csomagolt gyűjtemények a Dominion hadi kiképzötáborait, kórházait, az itt gyakorló angol, ausztráliai és indiai repülök treningcentrumait és az óriás hadigyárak szociális termeit. Évi 40-50 kiállítás irányítása fut össze kezében. Emellett magyarságát egy pillanatra se felejti el, a háború kezdetén ellenséges érzületűnek vélt véreink sorsát hatalmasan lendíti, mint a “Háborús szolgálatok minisztériumának” bizalmas tanácsadója.

1944 óta Hornyánszky a “Kanadai Réz-