Tárogató, 1945-1946 (8. évfolyam, 1-7. szám)

1946-01-01 / 7. szám

12

TÁROGATÓ

Egy hadsereg, engedelmesség nélkül, füleden pitykét sem ér.

A feltétlen fegyelem szül, összemüködést,

Mely nem kíván, minden percben, összetülkölést.

Lovas- bravúr, harci készség, elképeszti ellened,

S nem feszíti szakadásig, a felajzott ideged,

Rajta üthetsz, használ a kard, meglepetése, amig tart.

Harci forma, lovas torna, vagy nyilzápor zuditás.

A meglepett ellenségnek, soha, sehol buzdítás.

*

XVII.

Évek teltek,

erőt nyertek.

Ridegekből, hadsereg rendszeresült. Akik közül mindenike élt, ha a nyeregbe ült.

Szellem éledt, erő égett.

Szilaj-pásztor akarata,

hajlott izma s csatavasa.

Vezényszóra felügyelt, összemüködve tüzelt.

*

•9

Serdült, Attilát szemelte,

lelke hízott, mert úgy vélte,

Ha történt is embersértés, hol akarat s életértés, nem kallódhat el erő.

A Nagy-Sárrét közepében, labirintusok enyhében,

Uj eszmékkel, fegyelemmel, egy hadsereg született, melyben erő lüktetett.

Hunnép elé uj jövő terülhetett.

A száműzött ifjak akarása,

kiknek összefogás lett vallása, Attilával élükön.

Csuda-erő magvárói kelt, világ előtt,

Isten ostorává lett.

*

Szólt Attila: itt az erő! de hol a csuda?!

Nép szemében erő az,

Mely emberi hatalmon felül áll, vagy fentről jött.

*

Uj hadsereg elé került,

Serdült táltos lelke derült, látván lehetőséget.

*

A tehetség és erő, lelket éltető velő,

Nem isten adománya.

Aki feltör?....

az meg kell, hogy szerezze.

Fáradtsággal megszerezted. ... szived s lelked kiképezted, tehetségre szerttettél?

El kell hitesd, bámész néppel, könnyű néked,

Felsőbb erő küldött téged, szerencsével születtél.

Ártatlan?. .. ki tudatlan.

Ártatlanságnak csoda kell, amit elhisz, attól megtel, nyugtató érzésekkel.

Kézzel-foghatóság, kétséggel teliti.

De az elérhetetlenség, elméjét hevíti.

Csuda nélkül, egyszerű nép hite hiányos,

Igazságban, valóságban soha sem hitt, se Jóska, se János.

Bálvány körül glória, hévül vénje, meg ifja.

Csodákról formálódott szálló-ige,

Képzeletét, ha megragadja, m’ért ne higyje?

Hs

Serdült pap volt, tanult ember, ismerte a népe erényét.

Kész volt jó-ügyet szolgálni,

pártolta az Attila eszmélyét.

Serdült vállalta a csudát, csoda teremtését.

Világgá fújják a dudák,

Attila vezérségét.

(Folytatása a boríték 3. odalán)