Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1944-09-01 / 3. szám
TÁROGATÓ 3 hüvelykujjon hordják a házassági gyűrűt, de nem örökké, hanem csak hat hónapig vagy egy évig. A gyűrűs ujjat különös felfogás avatta gyűrűs újjá- A régi rómaiak azt hitték, hogy attól az ujjtól egy speciális ideg vezet egyenest a szívhez. Macrobius iró, aki vagy 400 körül volt Hispánia kormányzója, irta: “Az újdonsült férj azért teszi a gyűrűt a felesége gyűrűs ujjára, mert az annak a szivét képviseli”. Magyarországon mindkét házasfél hord gyűrűt, de az angolszászoknál csak az asszony. A feministák egy időben amellett agitáltak, hogy a férj is hordjon gyűrűt, amelyet a felesége ad neki, hogy a két nem egyformásága igy kifejezésre jusson. Ugyanez a követelmény megismétlődött az újságokban egyszer Londonban, amikor egy fiatal asszony, akit azzal vádoltak, hogy más férjét akarta elcsábítani, azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy az illető nős volt. Valakinek eszébe jutott, hogy az elválási gyűrűk mellett agitáljon; sikere volt; ilyen gyűrűket tényleg hordtak és hordanak is. A házassági gyűrűt megszükitik és a kisujjukon hordják. Az ékszerészeknek biztosan lesznek majd egyéb ötleteik is, amelyeket meghatnak az újságokkal s a kritikátlan nagyközönség fel fogja karolni az ötletet. A halálgyürü. A halálthozó gyűrű az, amelyben méreg van elrejtve. A történelem sok ilyen gyűrűről tud. Ilyent hordott Hannibal, hogy kéznél legyen a mérge, amikor elveszti a rómaiak elleni háborúját; Demosthenes, az athéni szónok és mások. A Borgia-k mérges gyűrűinek sokan estek áldozatul:elég volt valakivel kezet fogniok, hogy azt megmérgezzék. A gyűrű ugyanis megkarcolta az áldozat bőrét s a méreg a sebbe behatolt. Ilyen Borgia gyűrű fennmaradt s múzeumban őrzik. 1503 a dátuma s Borgia Cézár mottója van rajta régi francia nyelven. ILLATSZEREK. Ma a parfümöt tisztán női szükségletnek tekintjük, de Napoleon máskép gondolkozott, mert a fejét és a vállát otkolonyban (eau de cologne) fürdette valahányszor fáradságos vállalat előtt állt- A felesége meg annyira szerette az illatszert, hogy azzal még a palotája falait is úgy átitatta, hogy többszöri mosással se lehetett eltávolitani. Napoleon nem állt egyedül az illatszer felkarolásában. A régi római uralkodók bőségesen használtak illatszereket s azokat Keletről hozták be. Mikor Nero feleségét, Poppaea-t, temették, több parfümöt használtak el, mint amennyit egy év alatt be tudtak hozni Arábiából. A legkorábbi illatszereket az illatos fák váladékából nyerték. Az arábiai nomád asszonyok még ma is úgy parfümözik magukat, hogy illatos fákat égetnek s azok füstjébe ülnek. Ezeknek az asszonyoknak az ősei virágzó kereskedelmet űztek Egyiptommal már Kr.e. 2000 évvel, mikor az illatszereiket oda exportálták. Az Ószövetség József és testvérei történetében elmondja, hogy mikor Józsefet a kútba dobták, izmaeliták jöttek Gileádból, akik füszerszámokat, mirrhát és balzsamot készültek vinni Egyiptomba. Az Exodusban két előírás is van a gazdag illatú, felkenésre szánt olajra. Mikor Sába királynője Salamont ment meglátogatni, egész tevekaraván vitte az illatszereket, aranyat és drágaköveket. Mikor Görögország befolyásolta a világ civilizációját, virágillatok kerültek divatba:az írisz, rózsa, sáfrány és ibolya illata. Felkarolták a kakukfüt és majoránnát is. A görögök más illatszert használtak a ruhájukon, mint a hajukon- A rómaiak nagyon szerették az illatszereket s felkutatták értük a világot. A római nemes ember a teste különhöző részein különböző illatokat használt fodormentát a karján, pálmaolajat az ajkán és szivén, majoránnát a szemöldökén és haján, földi borostyán illatot a térdén és nyakán. Az illatszeresek céhbe tömörültek, Unguentariinak nevezték őket, s egész utcájuk volt Capuában. Caligula, a fürdők építője, parfümben fürdött; Nero egyetlen ünnepélykor kétszázezer dollárt költött rózsákra. Mikor Rómát a barbárok meghódították, az illatszereknek bealkonyodott. A barbár katonák nemcsak hogy nem használtak illatszereket, de nem is igen fürödtek. Illatszerektömjén formájában-csak a templomban szerepeltek. Mint a kultúra általában, az illatszerek kultúrája is Keleten maradt fenn. Avicenna, az arab orvos, felfedezte, hogy hogyan lehet parfümöt desztillálni illatos levelekből. Az illat — úgy látszik — hozzátartozott a boldogsághoz a mohamedán felfogás szerint, mert Mohamed illatos hurikat Ígért az igazhivőknek a paradicsomban. Keletről az illatszert a keresztes lovagok hozták vissza Európába. Azok közt az aján-
