Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1943-12-01 / 6. szám
6 TÁROGATÓ TÁROGATÓ A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D. 423 Queen St. W., Toronto, 2, Ont., Canada Published by The United Church of Canada Printed by THE CHRISTIAN PRESS, LIMITED 672 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada Entered at Winnipeg Post Office as second class matter. a Csoportnak az érdekeit szolgálja. Ilyen csoport-jog a fasizmus joga, a kommunizmus joga. Hogy ez mit jelent, azt tudjuk. Igazságot csak a tagjainak szolgáltat s akik nem tagjai, azoknak csak büntetést juttat. A csoportjogon felül kell lenni egy csoportok feletti jognak s ez a jog nem lesz igazán az, hacsak el nem ismerjük a természetjogot, az isteni erdetü jogot. Ez nagyon nyilvánvaló akkor, ha a népek egymásközti viszonyának a jogi kérdéseit tanulmányozzuk. Amint én tiszteletben tartom más ember jogát s az' a másik ember az én jogomat, úgy az egyik népnek tiszteletben kell tartania a másik nép jogát és viszont. Az igazságosság nem egy nép érdekeit szolgálja, hanem felette áll ezeknek az érdekeknek s épen mivel felettük áll, valamennyiük érdekeit szolgálja. De felettük csak akkor áll, ha valami olyasmiben bírja az eredetét, ami a népek felett áll: olyasmiben, amit nem a népok íormuláztak úgy, hogy nekik maguknak a legtöbb hasznuk legyen belőle, hanem amihez nekik maguknak is alkalmazkodniok kell, mint valami fennsőbbrendü lényeghez. Fennsőbbrendüvé a jog ugv válik s vele együtt az igazságosság, ha az isteni eredetű erkölcsre, azaz a tízparancsolatra van alapítva. S ilyenkor az igazságosság egészen uj hatékonyságot nyer:nekem jogom van élni, nem azért, mert én is gondolkodó ember vagyok, mint a másik ember, (mert a másik ember erre azt válaszolhatná, hogy igaz, hogy én is gondolkodom és eszes lény vagyok, de az arcszinem nem megfelelő, tehát nincs jogom élni) inekem jogom van élni, nem az emberi szolidaritásnál fogva, amely azt jelentené, hogy az emberek kölcsönösen egymásra vannak utalva, (mert a másik ember azt válaszolhatná, hogy énnekem rossz politikai hitvallásom van, ennélfogva ő nincs rám utalva s én csak ártok neki!); tehát nem ilyen okok miatt van jogom élni, hanem azért, mert az Isten adott jogot nekem élni és adott a másik embernek is. Amig ezt a jogomat el nem vesztem, azaz amig én más embert meg nem fosztok az éléshez való jogától, addig nekem Isten akarata folytán jogom van élni s ezt másnak tiszteletben kell tartania. Ez a vázlatos meggondolás is igazolja, hogy minden azon múlik, hegy az Isten tekintélyét elismerjük-e vagy sem. Ha nem ismerjük el, akkor az igazságosság csorbát szenved, mert az igazságosságnak minden emberi, népi vagy nemzeti fogalmazása csak érdeket, egyéni, népi vagy nemzeti érdeket szolgál, más egyének vagy népek vagy nemzetek rovására, ami más szóval annyit jelent, hogy igazságosság nincs. Azért aztán azt is mondhatjuk, hogy ennek a háborúnak valamiféle béke véget vethet, de a háborúnak általában csak olyan béke vethet véget egyszersmindenkorra, amelyik elismeri az Isten tekintélyét s ennek a tekintélynek szerez érvényt a béke megkötésekor. A mostani háborút épen az okozta, hogy az Istent semmibe se vették; a tizparancsolatatot semmibe se vették; a haszont, az előnyt, az anyagi javakat, a pénzt imádták egyesek és nemzetek egyaránt, s mivel a haszonnak, a mamonnak a saját u.n. erkölcsisége van, amely megengedi, sőt előnyben részesíti a csalást, rablást, hazugságot és gyilkolást — az igazságosságnak nyoma se maradt s háborúra került a sor. Szükségképen arra, mint a kétségbeesés eszközére, mert az ember végül már ehhez az eszközhöz kényszerült a hallatlan igazságtalanságok láttán és szenvedésén. Most, a háború folyamán, sokat emlegetik Istent és őszintén hozzáfordultak mindazok, akik szenvedtek. Az Isten tekintélye visszatért a harctéren s itthon is a három legelterjedtebb könyv olyan témájú, hogy az Istennek és a kereszténységnek akar érvényt szerezni. De vigyázzunk, hogy meg ne feledkezzünk Istenről és az Ő igazságosságáról a békekötéskor. Ha a békét nem az Isten akaratának való engedelmeskedés, hanem a bősz« diktálja, akkor bátran készülődhetünk egy uj, még borzasztóbb háborúra és az emberiség kiirtására. Isten nélkül nincs béke, csak öldöklés. (Toronto, 1943. VII. 11. Cz. A.) Veletek Vagyok Veletek vagyok, ti uj és Szent nagy szabadítok, Azt sem kérdem, hogy Köllök-e vagy nem köllök, Fogadtok-e, vagy nem fogadtok 'J-s—Q-'tiSai.-:-.' cA1')'.1 . rif.v-iíiSfcáí.-v.*- ,'J- ■■