Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)

1943-11-01 / 5. szám

TÁROGATÓ 7 levő földek növelését s igy megakadályozzák a nagy kooperativ társaságok megteremtését. A Duna főszállitási úttá válhatna s Bu­dapest tengerjáró hajók belterületi ki­kötőjévé. A Duna partjain óriási elektromos telepeket lehetne felállítani, amelyek olcsó elektromosságot szolgáltatnának a szomszédos államok és uj iparaik számára. Azt a csator­na-rendszert, amelynek a terve sok év óta megvan, végre fel lehetne építeni s ez a csa­torna-hálózat további eszköze lehetne az olcsó szállításnak. A Rajna és Duna közötti csatorna kiszélesítése uj piacokat teremtene Nyugat-Európa (beleértve Angliát) számára a Dunai Államokban, a Fekete tenger körül és Kisázsiában. Hogy mindezeket a terveket megvalósít­hassuk, csak arra van szükség, hogy a dunai területet politikailag és gazdaságilag egység­­gesitsük, azonfelül kimerítő tervekre és An­gliától meg az Egyesült Államoktól bőkezű kölcsönökre. Ilyen politikai és gazdasági segítség bőséges jutalmat hozna. Egy US millió lakosú hatalmas, békeszerető nemzet keletkezne a Kelet és Nyugat közötti unió biztosítékául. Politikai szerkezet. A Dunai Szövetségnek szabad és egyenlő államok demokratikus szövetkezéséből kell megszületnie. Svájc, a U.S.A., Ausztrália, Kanada és a U.S.S.R. szolgálhatnak tanul­mányi modelekül. Amint már említettük, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria, Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Al­bánia, Danzig és Trieszt volnának a tagjai. Hogy Görögország és Kelet-Galicia beállná­­nak, az kétséges, de mivel az utóbbi ruhtén terület, jó összekötő kapocsul szolgálna a U.S.S.R.-rak Persze múlhatatlan kellék, hogy minden tag-állam lemondjon a szuverén jogai egy részéről a Közállam javára, amely bírni fogja és üzemben tartja magát a Dunát, csa­torna-hálózatát, az elektromos telepeket (ide értve az elektromosság szétosztását), a vasuta­kat s a nyersanyagok főforrásait. Ugyancsak ellenőrzi Danzig és Trieszt kikötőit, az elsőt lengyel, a másodikat a szlovén környezetével. A külpolitika, vám és pénz, minden mezőgaz­dasági fölösleg kivitele az ő hatáskörében lesz. Az alkotmányát úgy kell megfogalmazni, hogy minden tag-állam érezze, hogy egyedi boldogsága és java bensőleg és felbonthatat­­lanul össze van kötve a teljes egység fejlődé­sével és boldogulásával. A nemzeti kisebb­ségeknek teljes joggal kell birniok; kulturális javukat könnyű lesz biztositani az igazágosság és egyenlőség alapján, mivel hogy ezeknek az államoknak mind vannak olyan kisebbségeik, amelyek a szomszédos államokhoz tartoznak. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy 25 év múl­tán bármely államot ki lehessen lökni s erre nézve népszavazást lehessen tartani. így majd mindegyik iparkodik a szomszédjával jóviszonyban lenni és az egészet fenntartani. Az Atlantic Charter alapvető elveit be kell kebelezni a Szövetség alkotmányába és ugyan­csak az egyes államok alkotmányába. A szük­ségtől való mentességet és a szociális bizton­ságot minden alkotmánynak biztosítania kell. A Dunai Szövetség katonai biztonságát nemzetközi rendőrségre kell bízni. Ebben résztvehetnek a szabadságukért harcoló régi lengyel, cseh és szerb katonák. 1—2 millió katona elég lesz arra, hogy az esetleges jövő német támadás ellen megvédje s az általános európai biztonság erős bástyájául fog szolgálni. Az alkotó államok közötti viták felett a Szövetségi Bíróság dönt s fellebbezni lehet egy Nemzetközi Birósághoz. Nevelés. A nevelésnek fontos szerepet kell játszania, hogy a 9 század szűkkeblű nacionalizmusából a 20. század bőkezű “sok-nemzetiség” fel­fogásába könnyedén átmehessünk. Hamisítat­lan demokráciára és türelemre való nevelés nem könnyű feladat, de nem is lehet tulnehéz olyan területen, amely egy Comeniust és Masarykot teremtett. A gyermekeknek bi­zonyos időre való kölcsönös kicserélése fon­tos szerepet játszhat. Az angol nyelv minden iskolában mint második nyelv szerepeljen, hogy a rendkívül jelentős angol demokratikus irodalomhoz mindenkinek kulcsa legyen, de meg azért is, hogy állandó összeköttetést tar­hassanak fenn az angolul beszélő népekkel. Az angol válhatna a Dunai Konfederáció állam­közi nyelvévé. Egy harmadik iskolai nyelv az orosz lenne, mint a Kelet és Nyugat kö­zötti összeköttetés és barátság eszköze. Más konfeclerációk lehetősége. A Dunai Szövetség nem önkényes vagy mesterséges elgondolás, hanem szerves alaku­lat, természetes fejlődés, amelyet istápolni kell a kis nemzetiségi államai és Európa bizton­sága kedvéért. Az emberiség történetében ál­talános törekvés volt az, hogy a kis politikai egységek nagyobbakba tömörüljenek, és pedig számos okból. Az igy származó nagyobb gaz­dasági egységek jobb munka- specializálást és felosztást tesznek lehetővé s azonfelül a nagy­obb politikai egységeknek nagyobb biztonsá-

Next

/
Thumbnails
Contents