Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)

1943-11-01 / 5. szám

4 TÁROGATÓ országban, ugyanezt a kérelmet tette, nem nekem ugyan, hanem a bolsevikieknek. A félelem fogja őket hajtani, amint hajtotta az első világháború után, mert nem mindig áll az, hogy a lovagok félelem és gáncsnélküliek (chevaliers... .sans peur et sans reproche). Mi még nem nyertük meg a háborút, de a fasizmus eszméi már meg vannak verve. El­­veesztették a vonzóerejüket és csak akadályul szolgálnak az uralkodó osztályoknak, még Németországban is, Volt idő, mikor nagy tömegeket igézett meg Goebbels propagandá­ja. Elkábitotta őket a Führer és a Duce de­magógiája és ígéretei. A középosztályokat meggyőzték az uralkodó osztályok, hogy a kommunizmus kikerülésének az egyetlen útja a fasizmus felkarolása. De ez a korszak el­múlt. Az emberek megtanulták, hogy az Ujrend mit jelentett a számukra. Magyarország egyszerű népei és az egész világ közönséges emberei békét akarnak és szociális biztonságot. Mi békében akarunk élni a szomszédainkkal és — élni akarunk. Mint Európa minden nemzetének, nekünk is szükségünk van az angol, amerikai és orosz népek segítségére. Én ő hozzájuk fordulok. Vigyázzanak, hogy a semleges orzágokban An­­tonescu, Badoglio, Pétain és Horthy ügynökei félre ne vezessék a nyilvánosság tiszta látását. Ne higyjenek minden Stockolmból, Istanbul­­bol és Baselból jövő táviratnak. A népek cselekszenek, sztrájkolnak és szabotálnak. A népek nem küldenek táviratokat. DUNAI KONFEDERÁCIÓ. (Az alábbi cikket egy Angliában élő osz­trák tudós, Dr. Max Ermers irta s a Left Newsban jelent meg. Nincs semmi hivatalos jellege s csak annyi tekintély illeti meg, amen­nyi egy erkölcsi alajon álló komoly tudós Írását megilleti. De Lord Davies, aki előszót irt hozzá, nagyon ajánlotta a komoly átgon­dolását, mert Dr. Ermers tanulmánya jelen­tős kísérletet jelent arra nézve, hogy kiszaba­duljunk abból a gyökeresen rossz állapotból, amelyben az európai országok a háború előtt voltak. Lord Dávies nyomatékosan figyel­meztet arra, hogy messzemenő változásoknak kell történni a nemzetek egymásközötti viszo­nyában s a nemzeti szuverénitás eszméjét nem lehet továbbra is megnyirbálatlanul fenntar­tani. Dr. Ermers cikkét némi megrövidités­­sel közöljük.) Bevezetés. A világ elrendezését az erkölcstan, az iga­zság és az emberi testvériség alapján kell ter­vezni. Nemzeti szüklátókörüség, önzés és az a vágy, hogy a magunk hazáját a szomszédunk vagy ellenfelünk kárára gazdagítsuk, még mindig főakadályai annak, hogy a meglevő kérdéseket háborúskodás nélkül oldhassuk meg. Mi reméljük, hogy a nacionalizmus beteg­sége lassan kihal a 20. század folyamán. Ha igy lesz, akkor az u.n. nemzeteknek vagy nemzeti kultúráknak egy egyetlen államon belüli társulása nem fog megzavarodást vagy nehézséget okozni, hanem inkább a népek kö­zös előnyére és gazdagodására szolgál. Természetesen mindezek fenntartására ka­tonai biztosítékokra van szükség. A másik fontos kellék a meglevő előítéletek eltávolítása. Ilyen előítéletek ott vannak min­den nemzetben és minden néposztályban; főleg ott, ahol világnéztti propagandát csinál­tak belőlük. A középeurópai népek összesége a Dunai Konfederációban —• igy nevezve, mivel a Duna a gerince és erőforrása — egészséges földrajzi, lélektani, gazdasági, szociológiai és katonai megalapozást jelent egy megelégedett Állam felállítására. Ez a Dunai Konfederáció jelentős lépést jelentene az összes európai államok Szövetségéhez, ami viszont szükséges a Világszövetséghez. A Dunai Konfederációra vonatkozó gondo­latok nem újak. De a világháborút épen az okozta, hogy ez a dunai szövetség előbb nem jött létre. Lehet, hogy a nemzeti törtetéseink, szűklátókörűnk és a jóakaratunk hiánya még mindig nem taníttatta meg velünk a leckénket. Ha igy áll a dolog, akkor a háború utáni hely­zet további erőszakos és véres oktatásban fog részeltetni bennünket. A Dunai Közjó. Ennek az uj államszerkezetnek az eszméje már tulvan az utópisztikus fokon. Az alapja elő van készítve földrajzilag, gazdaságilag, lé­lektanilag’, nemzeti és kulturális szempontból, s azoknak a politikusoknak a száma, akik ezt felismerték, állandóan nő. Csak tudományos

Next

/
Thumbnails
Contents