Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)

1943-09-01 / 3. szám

TÁROGATÓ 3 egy éves korában Magyarországból az Egye­sült Államokba vittek, az nem Magyarorszá­got, hanem az Egyesült Államokat fogja a hazájának tekinteni. Tehát más meghatáro­zás kell. Talán ez: az az ország, amelynek anyelve a mi n y e Ív ü n k. Ez se valami jó meghatározás, mert voltak jól beszélő tótok, akik magyarul rosszul tudtak, de akik mégis Magyarországért lelkesedtek. Inkább több tényezőt kell ös­szeadni s a nyelvhez hozzá kell tenni a kör­nyezetet, a szokások t, az élet­módot s főlega múltat, a hagyo­mány t. Ezért egy francia ember igy fogal­mazta meg a hazát: “a föld és a halot­tak”; a föld, amelyen napvilágot láttunk, s a halottak: az őseink és a hagyományaink. Éghajlat, nyelv, földrajzi meg­­határozotts.ág, hagyomány, él­etmód: mind szerepet játszanak a haza fogalmában. Melyek ezek közül a meghatá­rozó tényezők közül a legfontosabbak? Két­ségtelenül az életmód és a hagyomány s e kettő között is fontosabb a hagyomány. A múlt jobban megköti az embert, mint a jelen. A jelen komisz lehet s ilyenkor a múlthoz menekülünk s a múlt ad nekünk vigasztalást és erőtt. Épen azért magyarnak lenni nemcsak an­nyit jelent, mint magyarul beszélni, hanem érezni azt, hogy Hunyadi János mi érettünk is harcolt, mikor a törökök ellen harcolt; érezni azt, hogy a mi őseink voltak Rákóczi ku­­tucai, a m i testvérienk voltak azok, akik a magyar szabadságért és az elnyomatás ellen harcoltak: érezni, hogy mindabból a dicsőségből, amely a magyar nemzetetéri, valami mireánk is esik s ha valaki gyalázatot hoz a magyar nemzetre, az a mi fejünkre is gyalázatot hoz. Aki ezt tudja érezni, az magyar: aki nem tud­ja, az nem magyar, ha mindiár százszor is annak vallja magát. Magyarnak lenni tehát annyit jelent, mint a magyar múltat a mi múl­túnknak is elismerni s a magyar jövőért ne­künk is lelkesedni. Ez az egyetlen, ami az embert magyarrá és hazafivá teszi és ennek semmi köze ahhoz, hogy a mindenkori kor­mánynak engedelmeskedünk-e vagy se. A ház át nem a kormánya teszi: a haza fogalma végtelenül több, mint a kormány fogalma, s azok, akik a kettőt összetévesztik, azt a hibát követik el, amit azok követnek el, akik a kocsmát a cégére szerint Ítélik meg s nem a benne mért bor minősége szerint. A magyar haza a dicsőséges, szabadságért és a kereszténység eszményeiért küzdő ma­gyar múlt és magyar kultúra, azaz az a törekvés, hogy ez az országa maga módján, a maga eszközeivel és meglátásaival fejlessze ki a szellemi értékeket, azaz nyelvét, irodalmát, művészetét, tudományos és jogi éle­tét. Az ipari élet valamiképen már annyira nemzetközivé vált, hogy azt egy országban se tekintjük tisztán a kérdéses ország által meghatározottnak. A tudomány is nemzetkö­zi, de vannak egyes ágai: magyar nyelvtudo­mány, magyar irodalomtörténet, magyar folk lore, amelyek nemzetiek vagy népiesek. A nemzeti művészet gyökere mindig a nemzetet alkotó népben van. Ilyenformán lehetséges, hogy mi Kana­dára esküt tettünk s mégis ma­gyarok maradtunk. Magyarok ma­radtunk, mert a magyar múlt nekünk drága s drága a magyar hagyomány. De mi a ma­gyar múlthoz nagyon is hűek maradhatunk Kanadában is, már csak azért is, mert Ma­gyarországnak van múltja, Kanadának pedig nincs. Magyarországnak van népművészete, zenéje, saját irodalma, Kanadának mindez nincs. Kanadában élni s hozzá hűnek lenni annyit jelent, mint a magyar múlt és kulturális hagyomány lényegét ide áthozni: akarni azt, hogy Ka na d á n a k is legyen saját ze­néje, saját irodalma, saját folk lore-ja, szabadságot és nem pénzt imá­dó szelleme, olyan lakossága, amely ön­zetlenül tud az ország felépítésén dolgozni. Mindezek nem amerikai és kanadai vonások, hanem magyar lényegnyilvánulások, s ha cr-ke; a lényegnyilvánulásokat ide áthozzuk, akkor magyarok maradtunk, de Ka­nadának szolgáltunk. Azáltal szolgáltunk, Kanadának, hogy magyarok maradtunk. De persze igazi magyaroknak kell len­nünk, hogy értékes kanadaiak lehessünk. Aki Magyarországot otthon is csak eszköznek tekintette a maga selejtes személye dicsőségé­nek az érdekében, az Kanadát is annak tekin­ti s amint nem használt Magyarországnak, úgy most nem használ Kanadának. Ilyen ember minden nemzetiségben sok van; ellenségei ők mindenfajta hazának s rendszerint arról lehet felismerni őket, hogy hazafiasságukat állan­dóan orditozzák. Mi ellenben soha se akarunk a szánkkal hazafiak lenni, hanem mindig a tetteinkkel. Aki a hazáját a kultúrájáért szereti, az a békét is szereti, mert a kultúrának a béke az alapfeltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents