Tárogató, 1941-1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1941-0 -01 / 3. szám
TÁROGATÓ 11 De az ilyen hit elsajátítása komoly szellemi munka eredménye és komoly erkölcsi élet eredménye. Mindakettő kell s mindakettő nehéz. Az, aki a hitét készen kapta hallás vagy felületes információ utján, szóval az, akinek a számára a hit csak külsőség, csak máz, az sohasem nyer megnyugvást belőle, az sohasem fog a “hitéből élni.” Jönnek a viharok: politikai fordulás, anyagi okok, szerelem vagy más erős befolyás-s a hit úgy kekopik róla, mintha ott se lett volna. Az első ellenséges szél elfujja az ilyen “hitet.” Az olyan ember hite se igazi hit, aki nem a hitének megfelelően él. Vannak u. n. keresztények, akik ugyan keresztényeknek vallják magukat, de amellett vígan csalnak és lopnak s úgy élnek, mintha a kereszténység nem is létezne. Ezek csak azért keresztények, mert a környezetük is az; mert az üzlet igy diktálja; mert érdekük, hogy keresztényekként szerepeljenek. Ha az érdeküket jobban szolgálja az, hogy pogányokká váljanak, hát pogányokká válnak vagy akármivé mássá a profitlehetőségnek megfelelően. Az ilyen két csoportra talán áll Lucifer mondása, de kétségtelenül nem áll azokra, akik a szó igazi értelmében bimak hittel s a hitüknek megfelelően élnek is. Nem áll azokra, akik úgy értelmileg, mint erkölcsileg keresztények, azaz azokra, akik 1. öntudatos vallási életet élnek, mert minden tudomásukra jutott ellenvetéssel szemben bensőleg megvédik a maguk vallási meggyőződését. Ez nagy és komoly munka. Nem szükségképen jelenti ez azt, hogy maguk olvassanak tudományos és hitvédelmi könyveket, hanem jelenti, hogy igenis megkérdeznek olyanokat, akiknek hivatásuk, hogy olvassanak és gondolkozzanak a hit felől; vagy eljárnak templomba, hogy a vallásuk felől minden lehető felvilágositást megkapjanak. 2. Az életüket a vallásuk tanításához alkalmazták, azaz komoly erkölcsi életet élnek, törődnek az embertársaik sorsával, önfeláldozók, s mindezt azért, mert Istennek akarnak engedelmeskedni. Hol van itt a könnyelmű és kényelmes élet? Ellenkezőleg: ez az élet nagyon nehéz s az egész ember odaadását igényli, de megnyugvást ad. Olyan megnyugvást, amelyet senki és semmi más meg nem adhat. Tehát Lucifer mondását az igazságnak megfelelően igy kell módosítanunk: Önlábunkon áüunk-tehát megnyugszunk a hitünkben. — Ádám megzavarodik, Éva örül az uj gondolatnak, amint a nők örülni szoktak egy uj kalapnak vagy uj ékszernek. A bűnbeesés előtti jelenet azzal fejeződik be, hogy Lucifer a természethez fordul segítségért: Segítsetek Ti elemek Az embert nektek Szerezni meg. Ez sokkal mélyebb mondás, mint a felületes olvasása sejttetné! Az első emberpár az Istennel való eredeti összeköttetésében a kegyelem állapotában volt, azaz bűn nélkül volt. Most Lucifer le akarja őket rántani s visszaadni a természetnek s csak a természet részeivé tenni. A természet élete ösztön és ész, jóság és gonoszság keveréke, s magasabb életet élni épen annyit jelent, mint az ösztönt legyűrni s a gonoszságot jósággal helyettesiteni. A természettel akarja pótolni a természetfelettit, mert a természetben — a természetnek megfelelő életben az ördögnek is jut hely bőven, mig a természetfeletti életben csak az Isten uralkodik. A bűn rántotta le az embert, ősszüleinket, a természetfeletti létből a természetesre s az emberiség élete ettől a bűnbeeséstől kezdve vagy az lesz, hogy áldozatává válik a bűnnek vagy sóvárogva várja a megváltását, amely az örök élet kapuját újra megnyitja neki.
