Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 4. szám
12 TÁROGATÓ szembetűnőbb jelensége a bőrgyulladás. De a belek is gyulladásosakká válhatnak s az áldozatok gykran megőrülnek. 1927-ben 120 ezer pellagra eset volt az Egyesült Államok déli államaiban, amelyek közül 5000 halálos kimenetelű volt. A betegség közönséges Egyiptomban is s nem ritka Itáliában és Romániában. Egy amerikai orvos kimutatta, hogy nem fertőződött meg, ha az áldozatok vérét befecskendezte a saját bőre alá. Megmutatta, hogy a pellagra gyógyítható megfelelő diétával, főleg, ha az friss húst, tojást és tejet tartalmazott. De a vitamint nem tudta elkülöníteni. Ezt német tudós fedezte fel s egyike ez azoknak a négy különböző anyagoknak, amelyek a B vitamint alkotják. A pellagrát nikotinsav gyógyítja. A B vitamint ma tisztán állítják elő s igy kapható is. De fontos, hogy megbízható helyről vegyük. Csak teljesen korrekt nagy vegyészgyárak készítményét kell megvenni azoknak, akik azt hiszik, hogy a B vitamin hiányzik a szervezetükből. (Haldane id. könyvéből.) Gutenberg A könyvnyomtatás feltalálója az emberiség legnagyobb jótevői közé tartozik: a kultúra szétterjesztésének erkölcsi feladata a nyomtatványok révén vált csak megoldhatóvá. A könyv Gutenberg előtt csupán kevesek privilégiuma volt s hosszadalmas másolás révén jött létre. Mióta azonban Gutenberg feltalálta a mozgatható betűket, a tudomány, művészet, irodalom, vallás és a kulturélet egyéb jelenségei hatalmas eszközt nyertek a maguk megismertetésére, népszerűsítésére, megvitatására és továbbfejlesztésére. Mátyás király egy vagyont költött a könyvtárára; hires másolókat hivott az udvarába s fizetett meg fejedelmileg. Ma Mátyás király könyvtárát — a bennük levő könyveket tartalmuk szerint tekintve — minden közepes keresetű szellemi munkás megszerezheti magának. S hogy ez igy van, azt Gutenbergnek köszönhetjük. Gutenberg János 1400 körül született. Mainzban. Sokáig kísérletezett a mozgatható betűkkel, mig 1440-ben, 500 évvel ezelőtt, létrehozta az első nyomtatványait. Ezek a következők voltak: egy latin nyelvtan, amelyet Donatus-nak szokás nevezni, egy hosszú költemény s egy kalendárium 1448-ra. Pénzre volt szüksége, ezt Johann Fust adta, egy mainzi kapitalista, akivel összeköttetésben volt egy Peter Schoeffer nevű egyén, aki később Fust leányát nőül vette s annak társa lett. Fust adta a pénzt, Gutenberg a tudását. Együtt létesítették a pompás “42 soros” Bibliát. De mikor Gutenberg tudását elsajátították, Fust és Schoeffer egyszerűen kitúrták az üzletből s felszerelését a kölcsön fejében megtartották. Gutenbergnek megmaradtak a korábbi betűi s ezekkel nyomta a “36 soros” Bibliáját, amely 1460-ban jelent meg. Fust és Schoeffer a Zsoltárokat adták ki, amely kiadványról azt tartják, hogy a legszebb könyv, amelyet valaha is nyomtak. Gutenberget, a nagy mestert, elfelejtették. 1468-ban halt meg ismeretlenül. Most, ötszáz év múltával, az egész kulturemberiség ünnepli s őszinte hálával adózik neki. Teljesség kedvéért: a papír kínai találmány s Ts’ai Lun volt a feltalálója 105-ben. Ä nyomda Torontóban több mint 11 ezer embernek ad kenyeret, akiknek a fizetése 16 és J/2 millió dollár évente. BÉLYEGEK Az uj bélyegek megvétele megnehezedett; a kormány 10% adót vetett ki rájuk s igy meggondolandó, hogy nem jobb-e várni a megvételükkel. Itt csak egy pár olyan újdonságot jegyzünk fel, amelyek megérdemlik a komolyabb figyelmet. Magyarország Mátyás király sorozata és árvizsegély bélyegive; Svájc kis bélyegive; Lichtenstein portóbélyegei és a II. Johannes emlékére kibocsátott sorozat; Mexiko Szent Miklós Kollégium alapításának 400 éves évfordulójára kiadott sorozat és az uj repülő sorozat; Görögország Nemzeti Ifjúság sorozata; Ausztrália hadi bélyegei.
