Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 4. szám
2 TÁROGATÓ marazene, hangversenymüvek, 35 zongora szonáta stb. Berlioz, Hector, francia, 1803-1869. Fantasztikus szimfónia, Romeo és Julia, A trójaiak, gyászmise, Te Deum. A zenekari hangszerelés eddig utói nem ért mestere. A Rákóczi indulót az ő hangszerelésében szoktuk hallani. Borodin, Alexander, orosz, 1837-1886. A Prince Igor c. operájából állandóan halljuk a poloveci táncokat. Brahms, Johannes, 1833-1897. Hamburgban szül. Bécsben élt. Amerikában nagyon kedvelt s majdnem minden müve állandóan műsoron van. Kicsinyes, irigy ember volt. Müvei: Akadémikus nyitány, Tragikus nyitány, 4 szimfónia, kamarazene müvek. Bruckner, Antal, osztrák, 1824-1896. A zeneművészet egyik leghatalmasabb teremtő zsenije, akit még mindig nem méltányolnak az érdeme szerint, mert nem ismerik. Müveinek az amerikai előadásai gyengék voltak.' Német hanglemezeken kell őket megvenni. Bruckner mély vallási egyéniség, a müveit erkölcsi tartalom és nagy tudás jellemzi. Irt 9 szimfóniát, 3 misét, Te Deum-ot és egyebeket. Chabrier, Emmanuel, francia, 1841-1894. Operákat, zongoramüveket irt, az Espana c. rapszódiáját a rádióban agyoncsépelik. Chopin, Ferenc Frigyes, lengyel, 1810- 1849. Minden müvét zongorára irta. Csajkovsky, Péter, orosz, 1840-1893, irt operákat, balletzenét (Diótörő szvit stb.), 6 szimfóniát, az “1812” nyitányt, kamarazenét, zongoramüveket, énekeket stb. A három utolsó szimfóniáját igen gyakran játsszák Amerikában s azok egyes részeit fel is jazzolták. Ettől az inzultustól alig tud manapság valamirevaló zeneszerző megszabadulni. Debussy, Claude, francia, 1862-1918. Operái: A tékozló fiú, Pelleas és Melisande; zenekari müvei: Egy faun délutánja, 3 nocturno, A tenger. Irt kamarazene müveket, szonátákat és zongora müveket. Delibels, Leo, francia, 1836-1891. Operákat és balletzenét irt. Legismertebbek: Coppélia és Sylvia. Delius, Frederick, angol, 1863-1935. Operákat, korális és zenekari müveket irt. Legtöbbször halljuk Az első tavaszi kakukszó-t. Dohnányi, Ernő. 1877-ben szül. Pozsonyban. Irt zenekari, kamarazene és zongora müveket. Dukas, Paul, francia, 1865-1935. Legismertebb A bűvészinas c. zenekari müve. Erős önkritikát gyakorolt s sok müvét megsemmisítette. Dvorzsák, Antonin, cseh, 1841-1904. Irt hét szimfóniát, nyitányokat, szimfonikus költeményeket, zongora müveket és korális müveket. Legismertebb a 7. szimfóniája, Az uj világ (The New World). Elgar, Edward, angol, 1857-1934. Irt korális müveket (Gerontius álma), zenekari müveket (Enigma Variations, Pomp and Circumstance, Cockaigne), 2 szimfóniát, hegedű, cselló koncertet, énekeket, kamarazenét. A Pomp and Circumstance egyik indulója az angolszászok nemzeti indulójává vált. Falla, Manuel de, spanyol, 1876-rban szül. Irt operákat (La Vida Breve), balletzenét (A háromszögletű kalap), zenekari müveket (Éjjelek Spanyolország kertjeiben), kamarazene müveket stb. Fauré, Gabriel, francia, 1845-1924. A Requiemjét, zongora és kamarazene szerzeményeit sokszor halljuk. Franck, César, belga, Liége-ben szül. 1822-ben, Párisban halt meg 1890-ben. A párisi Szent Klotild templom orgonistája volt. Legismertebb a csak három részből álló egyetlen szimfóniája, amelyet egy körkérdés szerint zenészek, karmesterek is szeretnek a hallgatóságon kívül. Hatalmas alkotás, amely megrázóan érzékelteti a lélek vívódását, világosság felé való törtetését és Istenben való megnyugvását. Ez egy egész emberi élet tartalma s Franckot is ez foglalkoztatta egyéb müveiben is, ami fényes bizonyítéka teremtő munkássága őszinteségének (hegedű szonáta* kamara zene müvek). Korális müveit (A megváltás, A boldogságok) is gyakran halljuk. Életében nem ismerték el s kortársai komiszul bántak vele. German, Edward, angol, 1861-ben szül. A Merrie England táncai kedvelt müsorszámok. Glazunov, Alexander, orosz, 1865-1936, Irt 8 szimfóniát, a Stenka Razin c. zenekölteményt, balletzenét, vonósnégyeseket, zongoramüveket stb. Gluck, Christoph Willibald, német, 1714— 1787. Bécsben opera igazgató, de Párisban is élt. Sok operát irt, legismertebb az Ifigénia Aulisban. Goossens, Eugene, 1893-ban szül. Londonban, a cincinnati szimfonikus zenekar karmestere. Kamarazene müvei többször szerepelnek rádió műsorokon. Gounod, Charles, francia, 1818-1893. Irt operákat (Faust, Romeo és Julia), oratóriumokat stb. Grainger, Percy, ausztráliai, de Amerikában él, 1882-ben szül. Irt zenekari szviteket, kamarazenét, zongora müveket stb. Mivel a
