Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1940-07-01 / 1-2. szám

2 TÁROGATÓ pár szabad napja, szeretne meggyőződni ar­ról, hogy a meggyilkolt ember az ő utitársa ^volt-e. A rendőrség exhumálást rendelt el s Birch­all elment a holttestet megtekinteni. Murray figyelte s észrevette, hogy amint a hullát bo- Titó lepelt felemelte, Birchall megborzadt. Murray nem árulta el a gondolatait, csak azt 'kérdezte, hogy mi volt a fiatalember neve. Birchall himezett-hámozott s csak annyit mondott, hogy azt hiszi, hogy B-vel kezdő­dik, mint az övé, de többet nem tud. Murray elhatározta, hogy csapdát állít fel. Meglátogatta Birchallékat a princetoni szál­lodájukban s beszélgetés közben hirtelen is­mét azt kérdezte Birchalltól, hogy nem em­lékszik-e a fiatalember nevére. Erre az a feleségéhez fordult s attól kérdezte, hogy nem emlékszik-e Fred nevére. Mrs. Birchall csak a fejét rázta; nem, ő nem emlékszik. Ez szöget ütött a detektív fejébe. Birchall azt állította, hogy nem tudta a meggyilkolt ember vezetéknevét, csak annyit tudott, hogy az B-vel kezdődött s ime olyan jó viszonyben volt vele, hogy csak a keresztnevén szólította. Murray megtudta, hogy a Birchall pár Ha­­miltonba akar utazni s onnan Niagara Fallsra. Ez annyit jelenthetett, hogy Niagara Fáik­ról könnyű szerrel eltűnhettek volna. Ezért táviratozott a hamiltoni rendőrségnek, hogy tartsák szemmel, mig ő ezen a környéken be­fejezi a vizsgálatát. Princeton mellett East­­woodban egy-két ember felismerni vélte Bir­challt abban a Lord Sommersetben, aki kö­rülbelül két évvel azelőtt járt azon a vidé­ken, de akit azóta nem láttak. Murray vizsgálata sehogyse látszott előre­jutni. De ekkor eszébe jutott, hogy Birchall szerint a fiatalember vele együtt hajózott Angliából. Mért ne venné tehát igénybe a Scotland Yard detektivtestület pompás szer­vezetét? A Scotland Yardnak küldött kábel hamaro­san gyümölcsöző választ hozott. A Scotland Yard megerősítette, hogy Mr. és Mrs. John Reginaid Birchall tényleg leutaztak Kanadá­ba és az Egyesült Államokba. Birchall az oxfordi egyetemet végezte, jómódú ember volt, de az utazását profittal párosította. Mielőtt Angliából elutazott, hirdetést tett közzé, amely szerint hajlandó volt két-három fiatal embert magával vinni Kanadába, ahol azok gentleman-fármerekké válnának s a fárme­­reskedést Birchall délontarioi fármján tanul­nák meg. Két ilyen fiatal ember jelentke­zett: egy Mr. Pelly és Mr. F. C. Benwell. F. C. Benwell! - tehát ez volt a neve a meggyilkolt embernek, amely névre Birchall nem tudott visszaemlékezni. Murray most már látta az eset lehetőségeit. Összeköttetésbe lépett Benwell szüleivel. Tő­lük megtudta, hogy a fiuk Birchallal tényleg elutazott s neki 2500 dollárt fizetett ki a fár­­mereskedés tandíjáért. Murraynek már nem volt kétsége afelől, hogy Birchall volt a gyil­kos. Birchall a lápban agyonlőtte Benwellt a 2500 dollárért, de mi lett a másik fiatal emberrel? Meggyilkolta azt is? Murray uj nyomok után kutatott a láp környékén. Megtudta, hogy Birchallnak nem volt fármja Kanadában s azt is, hegy Buf­­faloban Birchallék a holttest megtalálása előtt 6 nappal, február 16.-án vettek szállást. Egy eastwoodi kis lány is jelentkezett, aki két em­bert látott február 19.-én a Blenheim láp fe­lé haladni. Ez a lány 15 éves volt s akadoz­va mondta el a történetét, de Murray végül is meggyőződött, hogy Birchallt és Benwellt látta. A fiatal ember — a leány szerint — nagyon jókedvű volt, az idősebbik csak mo­solygott. De egy óra múlva csak az idősebb ember tért vissza egyedül. A fiatal lány története felfrissítette mások emlékezetét is. Egy ember visszaemlékezett arra, hogy aznap két lövést hallott. A két időt össze lehetett egyeztetni. Az eastwoodi állomásfőnök is visszaemléke­zett arra, hogy február 19.-én reggel kél fér­fi szállt ki a vonatból. Az egyik sokkal fiata­labb volt, mint a másik. Nem emlékezne rá, ha valami jelentéktelen incidens nem történt volna: a fiatalember elejtette a cigaretta szip­káját s ő emelte fel. Erre Murray táviratozott Hamiltonba, hogy a rendőrség tartóztassa le Birchallt és fele­ségét. Birchall protestált s még fenyegető­zött is, de a detektívek lefülelték. Ekkor Murray nagy meglepetésére megje­lent nála a másik fiú, Pelly. Pelly előadta a saját történetét. Ő is Birch­all hirdetésére jelentkezett, akivel egy londo­ni szállodában találkozott. Ott a jó társalgó Birchall és kacérkodó felesége egy jó vacsora és borozás közepette rábeszélték, hogy jöjjön ki velük Kanadába s fizesse le a 2500 dol­lárt. A hajón tudta meg, hogy egy másik if­jú is jön velük, a szerencsétlen Benwell. Mi­kor Buffaloban voltak, egy nap Benwell és Birchall együtt utaztak el a “fármra” s er­ről az útról Birchall egyedül tért vissza. Azt állította, hogy Benwell könyörgött neki, hogy hagyja kinn a fármon s ő nagynehezen bele­egyezett. Pelly csudálkozva és kételkedéssel hallgat­ta ezt a történetet s kételkedését el is árulta. De Birchall megnyugtatta s azt mondta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents