Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-07-01 / 1-2. szám
* TÁROGATÓ TÁROGATÓ A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D. 423 Queen St. W., Toronto, 2, Ont., Canada Published by The United Church of Canada Printed by the RUNDSCHAU PUBLISHING HOUSE •672 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada Entered at Winnipeg Post Office as second class matter. megjegyzéssel fejezte be, amely a kultúra és civilizáció harcára vonatkozik: “Ez a csendes tudomány nem bánt senkit. A modern technikával mégis harcba keveredett most a távcsövek és csillagképek világa. A világvárosok mindig nagyobb arányokat öltő neoncsöves reklámfényei ugyanis zavarják a város határában dolgozó csillagászok munkáját, sőt egyes fényképezéseket egyenesen lehetetlenné tesznek. Ez a körülmény okozta azt, hogy ma már a hires greenwichi és vatikáni csillagvizsgálókat is áthelyezték kevésbbé forgalmas falusi viszonylatba. így fog járni néhány évtized múlva a svábhegyi csillagvizsgáló is. A reklámoknak és a csillagoknak ebben a küzdelmében mégis az erősebb fényűnek, de csendesebbnek, a csillagnak kell engednie. Valahogy úgy van, mint az életben, az emberek között.” A Hortobágy főbüszkesége a délibáb ez évben április 4.-én mutatkozott először. A délibáb nem mindig látható. A levegőnek tisztának kell lenni s a szélnek nem szabad erősen fújnia. Tavaszi és koranyári időben azonban majdnem mindennapos. Mikor aztán az időjárás megfelelő, még augusztusban, sőt szeptemberben is látható. Mit láttam az Andrássy úti nyilas házban címmel Unghváry Sándor könyvet irt a magyar fasizmus szerepléséről s ezt a könyvet a Magyar Nemzet részletesen ismertette. A szerző magát magyarnak és szocialistának vallja s mivel Szállási mozgalma ilyennek Ígérkezett, hozzá csatlakozott. így került az Andrássy ut 60. számú házba. Mindjárt kezdetben csalódás érte: rendetlenség, felelőtlenség mindenütt. (A Tárogató már tavaly októberben megmondta, hogy a magyar fasiszták rossz szervezők.) A szervező szemináriumot Bleyer Jakab (a német irodalom pesti professzora, miniszter s a magyarországi németség szervezője) volt titkára, Franz Rothen vezette, aki alig tudott magyarul. (Ezt a Rothent a törvényszék azóta elítélte, de ő /idegen területre szökött.) A szerző hamar «ráeszmélt arra, hogy ez a hungaristának nevezett fasiszta mozgalom a pángermán gondolat (Deutschland über alles) szolgálatában áll. (így bolonditják a magyarokat!) A szükebb vezérkar a német nyelvet akarta hivatalos nyelvnek minősiteni. Az ifjúsági csoportok vezetői közt még kivételképen sem voltak magyarok, azok jórészt Németországban képzett náci agitátorok voltak. Hogy a pénzkezelés körül megdöbbentő szabálytalanságok voltak, az csak természetes. Mikor egyes félrevezetett, de tisztességes emberek tiltakoztak a visszaélések ellen, Rothen kijenlentette, hogy a pénzt onnan kell venni, ahol van. A német Benz-Mercedes müvek készséggel ajánlottak fel 4 autót és 5 írógépet a vezetőség tagjai részére. Szabó Dezső, Az elsodort falu szerzője, nagy szálka volt a magyar nácik szemében. A nácik el is határozták, hogy hatalomrajutásuk éjszakáján elteszik láb alól. Hazaárulónak minősítették s azok, akik őt hazaárulónak minősítették, maguk osztrákok, románok, szerbek és csehek voltak. Franz Rothermek volt pénze bőven s tudta, hogy azt hogyan kell gyarapítani. Sok embert állásba juttatott, de azoktól a jövedelmük 20%-jét közvetítési dij címén visszakövetelte. Ennek a hungarista-náci mozgalomnak megvolt a maga terror-csapata. (Mi mindig azt tartottuk, hogy a nácik a módszereiket a bolsevikiektől sajátították el!) Ennek a neve Buldogg Brigád volt. Tagjai kivétel nélkül svábok és cseh-morvák voltak. Bőrkabátban jártak s kutyakorbácsot hordtak. Azelőtt jórészt a szociáldemokrata és kommunista párthoz tartoztak. Számuk 200-ra rúgott. Ez a 200 titokzatos, mindenre elszánt összeesküvő szállta volna meg adott percben az állami organizmust, ők voltak kijelölve arra, hogy az államot uj szellemi, politikai és erkölcsi tartalommal töltsék meg. Ez az idegen vezetés, idegen szellem volt az, amely a magyarországi nácikat végül is lehetetlenné tette. A magyar nemzet egészséges teste még külső nyomásra sem tudta a piszkot bevenni. Dr. Supka Géza, a kitűnő publicista és tudós, jelentős és gondolkozásra késztető cikket irt a Magyar Nemzet április 14.-i számába 1849 április \A.-éröl. Ez a dátum annyiban fontos a magyar nemzet történetében, hogy ekkor detronizálta a Habsburgokat a debreceni nagytemplomban összegyűlt országgyűlés vagy-mint Supka dr. mondja-helyesebben népgyülés. Ennek a “nagy napnak” az előzményeiben fontos szerepet játszanak az u. n. Zichy gyé-
