Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-11-01 / 5. szám
TÁROGATÓ 5 <§>--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------«> JEGYZETEK 4--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4 A szórakozott tanár Sok a szórakozott tanár, amin nincs mit csudálkozni, mert ha az ember kénytelen a figyelmét egy bizonyos anyaghalmazra összpontosítani, akkor más területeken szétfolyóvá válik, azaz az ember szórakozottá válik. A szórakozott tanárok közt kiváló helyet foglal el a hires Gáliét ti (Johann Georg August Galletti), aki 1750-ben született, gimnáziumi tanár volt Gothában, irt egy “kis” világtörténetet 27 kötetben s Thüringia történetét megirta 6 kötetben. 69 éves korában nyugalomba vonult s 76 éves korában halt meg. A diákjai csak úgy lesték a furcsa mondásait s azokat — sajnos nem elég korán — feljegyezték. íme egy pár szemelvény ezekből a csodabogarakból: “Nagy Sándort a halála előtt 21 évvel meggyilkolták.” “Nagy Sándor halálát egész Ázsia megérezte, de csak a halála után.” “Stuart Mária kivégzése után Erzsébet királynő megjelent a parlamentben, egyik kezében a zsebkendőjével, a másikban a könnyeivel.” “Marat — t ugyan meggyilkolták, de előbb meghalt egy betegségben, amely az életét is elrabolta.” “Napokon olyan sokra vitte, hogy az első gyemeke még hozzá fiú volt.” “Kirántotta a kardját és lelőtte az ellenfelét.” “A lipcsei csata után láttak gazdátlanul száguldó lovakat, amelyeknek, három, sőt négy, sőt több lába hiányzott.” “Gusztáv svéd király röviddel a halála előtt még élt.” “XII. Károlyt halála után 22 évvel lelőtték.” “Amint a nagyvezér reggel felkelt s látta, hogy nincs feje. .. .igen, igen, ez nem megy.” A földrajzi órák is sok tanulságot nyújtottak: “Gotha nem sokkal messzebb van Erfurttól, mint Erfurt Gothától.” “Egyiptom legkiválóbb termékei közé tartozik a kiimája.” “Hátsó India lakosainak a szájuk alatt délre nyílásuk van, amint megjeelöltem a térképen.” “Portugáliában a kiima csak februárban kezdődik, nyáron nagy a hőség, de az ősz újra beködösit mindent.” “Berchtesgadenben a csontokból fát faragnak.” Egyszer a következő párbeszéd volt Galletti és egy tanítványa közt: Galletti: “Néhány évvel ezelőtt egy óriás volt itt, aki — a fejét leszámítva — láb magas volt.” A tanítvány: “Nem valami magas volt!” Galletti: “Nem hát, hiszen törpe volt.” Aztán ezek: “Az afrikai oroszlán 10 éves koráig nő, onnan kezdve mindig nagyobb lesz.” Egyszer Galletti rákiáltott az osztályra: “Hallgassatok, hisz mi valamennyien buta gyerekek vagyunk! ” “Én nem” — válaszolta egy tanuló. “De én igen” — válaszolta a professzor. Klasszikussá vált, ahogy Galletti egyszer egy ismerősét üdvözölte: “Amint Önt messziről láttam, Ettinger tanácsos ur, azt hittem, hogy Ön az Ön bátyja, a könyvkereskedő Ettinger. De amint közelebb jött, láttam, hogy Ön önmaga, de most azt látom, hogy Ön tényleg az Ön bátyja.” A pliofilm A pliofilm amerikai találmány. Úgy néz ki, mint a celophane, de vastagabb és erősebb. Teljesen szervetlen anyagból készül és az alkalmazott vegytannak köszönhetjük. Sok mindenre használják: ezek a fehér vágj' sárgás szinü női ernyők, amelyek újabban váltak divatosakká, valamint az uj esőköpenyegek, mind pliofilmből vannak. Pliofilmből van a dohányzacskóm, amelyet vagy 6 hónappal ezelőtt vettem Torontóban 15 centért. Nagyszerű szolgálatot tesz és elég erős. Most a pliofilmnak egy uj szerepléséről olvastam a New York Times-ban. (1939. szept. 24. szám) A pliofilmből függöny készült a zuhanyfürdő befüggönyözésére. A hirdetés szerint az uj zuhanyfüggöny sokat tud, de a legfőbb érdeme az, hogy — átlátszó. Az illusztráció tényleg egy meztelen nőt mutat a függöny mögött. Furcsa Amerika! Magyar filharmonikusok A budapesti filharmonikus zenekarról irt néhány jellemző sort egy amerikai karmester, aki nemrégen végigjárta Európa hangverseny — központjait s beszámolt a tapasztalatairól. Mivel a zenekarokat nemcsak hallgatta, hanem azokat vezényelte is, alkalma volt meg
