Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-10-01 / 4. szám
2 TÁROGATÓ lom akarásáért készek volnának a hazát kiszolgáltatni a náci brutalitásnak. A náci világnézet sötét felhője máris elhomályosította a magyar rónát és az emberek otthon is remegésben éltek. De eljön az idő, mikor a titkos listák otthon is megszűnnek; mikor újra szabadon lehet véleményt nyilvánítani és szabadon lehet lélekzeni. De ennek az a feltétele, hogy Hitlert és gangstereit ártalmatlanná tegyék. Olaszország helyzete Olaszország is semleges akar maradni. Az olaszok nem szeretik a németeket és Mussolini — akárcsak Magyarország — nem bocsátja meg Hitler-nek, hogy először becsalta az olaszokat az antikominternbe (a kommunista nemzetköziség elleni szövetségbe), de aztán a szokásos köpönyegforgatásával “barátságra” lépett Stalinnal és elvtársaival. De két különböző dolog nem szeretni Hitlert és szabadulni tőle. Viszont Franciaország nem fagja tűrni, hogy mig a “semleges” Olaszország nagy francia hadsereget köt le, Olaszország táplálja Hitlert. Mussolininek előbb — utóbb szint kell vallania. Lehet, hogy mire ez a lap megjelenik, ez már meg is történt. Németek a németekről Három fontos irás jelent meg újabban, — de még a háború kitörése előtt —, amelyekben olyan németek mondanak véleményt az otthoni nácikról, akiknek az erkölcsi integritásában épen úgy nincs okunk kételkedni, mint Hitlernek s barátainak az erkölcsi nihilizmusában. Az egyik irás szerzője Hermann Rauschning, a volt danzigi szenátor, akinek egy cikkét a TÁROGATÓ az első évfolyamában (a márciusi szám boritékának a 3. oldalán) ismertette. A könyve: A nihilizmus forradalma (The Revolution of Nihilism, New York, 3 dollár). Rauschning a nácizmust pusztán vad rombolásnak, valódi nihilizmusnak tartja. Szerinte a nácizmusnak nincs semmi épitő gondolata, csupán rombolni akarása. S nemcsak azt akarja szétrombolni, amit nem használhat a saját céljaira, hanem le akar rombolni mindent, a világot minden hagyományától meg akarja fosztani. A náci szocializmus pusztán akció, forradalmi akció, amely minden percben szint változtathat. (Hogy mennyire igaza volt a szerzőnek, mutatja Hitler hirtelen barátsága az általa agyonpiszkolt Stalinnal. Szerk.) Hová vezet mindez? — kérdi Rauschning. Lehet, hogy forradalom lesz belül, de ha az ifjú — nácik csinálják, akkor nem lesz javulás. Az ifjú nácik is forradalmiak, lényegileg destruktivok, ellenségei az ésszerűségnek. Dr. Rauschning meg van arról győződve, hogy Hitler romboló mozgalma magában hordja a saját leromlásának a magvát. Ez vigasztaló, mert a nácik uralmi vágya nemcsak Európát akarja meghóditani, hanem az egész világot, beleértve az Egyesült Államokat. De pusztán erőszakkal nem lehet diktátorságot fenntartani. A háború, amelyet a nácik annyira dicsőítenek, válhat a végzetévé. “Ha háború jön, a német nemzet harcolni fog s kezdetben talán épen nagyszerűen. A háború ki fogja elégíteni a szenvedélyüket. De egy dologra nem lesznek képesek: saját kezdeményezésükből való cselekvésre. Az ilyen nemzet nincs abban a helyzetben, hogy uj háborúba induljon.” Azoknak a nemzeteknek, amelyeknek az ereibe még nem hatolt be a náci méreg, össze kell állniok, hogy a náci diktátorságot megsemmisítsék, mert ez destruktiv irányzat csak azért, hogy destruktiv legyen. Hitlerről a következőket mondja: “Azon a reggelen Hitler megmondta nekem, hogy mi a véleménye a szerződésekről. Ő kész — mondta — mindent aláirni. Kész garantálni minden határt s kölcsönös meg nem támadási szerződést kötni akárkivel. Kár volna ezt meg nem tenni csak azért, mert egy nap a formális szerződést fel kell bontani. Minden szerződést megszegnek előbb — utóbb araugyis — mondta Hitler.” ... A TÁROGATÓ üszke arra, hogy Hitlerék aljasságát nemcsak meglátta, hanem erre vonatkozólag a véleményét kezdettől fcgva bátran meg is mondta annak ellenére, hogy nem gondolkozó emberek ezért vörösnek minősítették. A másik német szerző Dr. Borkeman, Az uj német birodalom c. könyv szerzője. (The New German Empire, by F. Borkeman, New York, 2 dollár.) Dr. Borkeman szerint a német terjeszkedés nem ismer határt a céljaiban s nem annyira gazdasági, mint inkább politikai jelentőségű. Szükségképen meg kell buknia, mert a más nemzetek felett való közvetett uralmát a közvetlennel kellene felváltani, amire egyetlen uralom sem képes. (A német nácik — sajnos — közvetve többé — kevésbbé uralkodnak Magyarországon is. Szerk.) Megjósolja, hogy Csehszlovákia után még több náci győzelem lesz, de ha kezdetben hallatlan brutalitással és kegyetlenséggel tudnak is uralkodni, a katasztrófa rájuk zuhan és eltemeti őket. Olyanok, mint a gőzzel fütött kazán biztonsági szelep nélkül. Mivel csak hódítani akarnak és nem orvosolni az igazi bajokat vagy megsemmisíteni az igazi
