Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1939-09-01 / 3. szám
10 TÁROGATÓ AMIKOR PETŐFI IS MEGBUKOTT (Ezzel a címmel egy igen érdekes értekezés zonáltal ekkor még úgy látta, hogy a nép meljelent meg Lcnárd János tollából a Magyar lette van: míg szónokolt, nyitott bicskákkal Nemzet 1939. május 31.-i számában. A Tá- strázsáltak mellette a parasztok, hogy felkonrogató többször kivonatolta a Magyar Nem- colják azt, aki bántani akarná. De a hatóság zet cikkeit, mert ezt az újságot, amelyet Dr. másképpen gondolkozott. Levelet kapott Pethő Sándor és Hegedűs Gyula szerkesztenek, “Szabadszállás városa bírái” aláírással, amelyaz igazi magyarság, a kultúráját és nagy tör- ben elmondják viperafajnak, alacsony jellemű ténelmi hagyományait becsülő magyarság kép- egyénnek, sőt pánszláv agitátornak, felszólitviselöjének tekintjük. Lénárd János cikkének ják, hogy hagyja el a várost, ha élete kedves, csak a bevezető részét hagytuk el, a többit mert különben nem állhatnak jót az ingerült szószerünt közöljük.) nép “méltó haragja felgerjedésében lehető dü-Személyi torzsalkodások, emberi kicsinyes- heért.” Petőfi nem hátrált meg. Azt hitte, ségek kihasználása nélkül aligha fog választás hogy a rágalmak ellen lehet védekezni megvégbemenni Magyarországon. De az 1848. győzéssel, igazsággal. Átment Szabadszállásév ezen a téren is kiemelkedik és szomorú ne- ra. Ott rémülten fogadta néhány hűnek mavezetességet szerez magának. A mandátum- radt barátja s unszolták, hogy azonnal menhoz jutott névtelenek százai mellett megbu- jen el. Felesége nem engedte hátrálni. A kott Petőfi, sőt kerületéből kiebrudaliák s vé- költő azonmód egyedül felment a városházágül hírlapi harcban bemocskolták. ra, felelősségre vonni támadóit. Nem hitték, “A nép az én vallásom, Istenem!” Ezzel hogy erre bátorsága lesz s mentegetődzni kezda kiáltással indult a küzdelembe a Kiskun- tek, a jól ismert formulába burkolva kijelenságban. A gyerekember és a költő egyesült téseiket: nem jellemét, csak elveit támadták, lelkesedését vitte harcba, proklamációkat nyo- Mikor pár nap múlva megírta ezt a jelenetet, matott, személyesen osztogatta, örült a feléje felszakadt belőle a sóhaj: “Oh ti. .. tudjátok áramló barátságnak, bizalomnak. Naiv, min- is ti, mi az elv!” den zsenialitása ellenére — vagy éppen annak következtében? — gyakorlatiatlan ember A költő és a ncpharag. volt s abban a hitben tért haza néhány napos Éjszaka aztán arra ébred, hogy a pap fia ott tartózkodás után, hogy máris megnyerte leitatta, valahány tisztelt választópolgár csak a csatát. Mekkorát kellett csalódnia, mikor akadt. Ott ordítoztak az ellenjelölt ablaka visszajött a kerületbe! Befeketítették közben alatt hajnalig. Reggel ismét nekiindul kálcsunyán, mert a szabadszállási luteránus pap váriajárásának: hogy a pálinka és frázis elfia, bizonyos A agy Károly vetett szemet a butitottjai előtt költői szavaival igazolja mamandátumra Mikor népgyülést akar tartani, ga^ Egy ember, szószerinti “betyárból lett követeli a biró, hogy mutassa be Hőre a pandur” leszemtelenezte a városház előtt s beszéd szövegét. Hogy március tizenötödikén errej megbeszélt jelre, nagy csomó részeg üvölelsodorták a cenzúrát? Pesten beszélhetnek {qző vette körül. Tragikus véletlen: egy évzz urak, amit akarnak, de Kunszentmiklóson vei azelijtt, hogy a kozákok lándzsája tett nagyobb ur a biró, mint holmi uj elvek. pontot életére, saját honfitársai piszkolták le A népgyülés meg is volt, de Petőfinek nem “muszka spión”-nak. Már-már úgy látszott, volt szabad védekezni a vádak ellen. Minda- hogy nincs menekvés, mikor az öreg biró, egy tisztességes magyar, védelme alá vette. Az ellenpárt azonban végleges győzelmet akart \ látni: felszólították, hogy azonnal hagyja el a várost. S március idusának hősét, a népv.A. szabadság harcosát fegyver között kisérték végig az utcán — igy védve meg őt a nép haragja ellen. Kocsira tették a falu határában és kerülő utón hordták ki, nehogy időközben megérkező kunszentmiklósi és lacházi híveivel találkozhasson az országúton. Ha igy látják meg, valószinüleg A budapesti bazilika más kimenetele lesz a választás-
