Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1939-03-01 / 9. szám

Das wahre Deutschland (Auslandsblätter der Deutschen Freiheitspartei) a cime egy igen érdekes folyóiratnak, amelyen a kiadás helyéül Berlin-London van megjelölve, de kötve hisszük, hogy a berlini újságárus bódékban kapható volna. A Berlin szó nem is kiadási helyet jelent, hanem inkább szerkesztési helyet szimbolizál, mert a munkatársak közt több él otthon s vagy tagja az otthoni Freiheitspartei-nak vagy lélekben hozzátartozik. Ez a folyóirat, amelyet Angliában nyomnak, évi 2 dollár 40 centért, vagy számonként 20 c-ért megrendelhető a következő címről: Bonner & Co., Ltd., 92 Fleet Street, London, E.C. 4. — Előttünk az 1938. dec. szám van, amelyet nagy érdeklődéssel olvastunk végig s amely megerősített bennünket abban a hitünkben, hogy német és náci nem jelent egyet s hogy tisztességes németek nagyon nagy számmal vannak és lelkileg-testileg szenvednek a náci banda gazságai miatt.

Helyszűke miatt csak egy cikket akarunk kiemelni, amelynek a cime: Der verhängnisvolle Irrtum (A végzetes tévedés) s szerzője Dr. Hermann Rausckning, ismert iró, Danzig szabad város szenátusának volt elnöke, a danzigi náci pártnak volt vezető tagja.

Rauschning felveti a kérdést, hogy mi vezette az embereket a nácik táborába? Egész bizonyosan nem a náci program, nem a nácik u. n. világnézete; nem a fajkérdés, amelyet senkisem vett komolyan ; senkisem gondolt koncentrációs táborokra, Gestapo-ra és nyilvános terror-módszerékre. Ha volt is zsidó-üldözés, azt átmeneti bajnak tekintették, amelyről hitték, hogy az első napok éretlensége után megszűnik. De igenis reméltek aktivitást, amely a halálos politikai stagnálásból kivezet s a náci mozgalomban ilyen uj levegő ígérkezett. De súlyosan tévedtek. Tévedtek, mert a náci mozgalom csak hatalom —, erőszak — és uralom — vágyból állt s csupán ezekkel nem lehet politikai rendet teremteni. Hamar jelentkeztek a lelkiismeretlen hivatal — hajhászók, akik politikai és erkölcsi szempontból nihilisták voltak. Roppant fizetést húztak s mindig több és több fizetést halmoztak egymásra, mert ezt a náci program megengedte. Csuda-e, hogy ezek a tulk'iabálók és szélsőségesek mindenkit ki akartak túrni az állásából, hogy annak a jövedelmét a magukéhoz adják? És ami legborzasztóbb, az uj “vezetők” nemcsak a megelőző rend személyi hordozói ellen üvöltöttek, hanem a nemzet minden szellemi, erkölcsi, minden történelmi és hagyományos értéke ellen is. Kívül a nemzet újjászületése hangzott, de belül kegyetlen harc indult meg minden ellen, ami a nemzetnek eddigi szellemi, erkölcsi és történelmi életét alkotta: harc a kereszténység ellen, szétrombolása a jogi tudatnak és az objektiv jognak, megsemmisítése az államnak és annak egy erőszakosság — szervezettel való helyettesítése.

A totalitárius állam halálos ellensége a német és keresztény lényegnek s Németország addig nem tudja a hivatását betölteni, mig vissza nem nyeri a szabadságát és újra jogi állammá nem válik.

Olvassuk a Bibliát.

Én vagyok az élet kenyere Uram kihez mennénk?

Ján. VI, 1—60 Ján. VI., 61—72 Máté XV., 1—20 Márk VII., 1—23 Márk VII., 24—37

Nem az szennyezi be az embert

A régiek hagyományai A szir-feniciai asszony

Isten áldd meg a magyart!