Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1938-11-01 / 5. szám
•8 TÁROGATÓ <|--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<& A VILÁG FOLYÁSA----------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------4> Európa térképét újra rajzolják. Európában már nagyon sokszor újra rajzolták a térképeket és még nagyon sokszor újra fogják azokat rajzolni, mert Európában — úgy látszik — az a fontos, ami elválasztja az embereket s nem az, ami egyesíti őket. Észak- Amerika térképét nem rajzolják újra, mert itt inkább együttműködés, mint elkülönülés jár az emberek eszében. Mi volt az oka ennek a térkép-rajzolásnak? Két oka is volt: az egyik az volt, hogy mikor legutoljára rajzolták meg a térképet ez előtt 20 esztendővel, nem az igazság és igzságosság vezette a rajzolók kezét, hanem a boszu. A boszu, amely eltiporni és büntetni akar; eltiporni azokat, akiknek minden joguk megvan az életre, és büntetni azokat, akik nem vétettek. A boszu mindig bolondságot csinál és igy mindig visszaüt arra, aki elkövette. így történt az most is. Akadt egy ember, aki nemcsak hirdetni merte, hogy Európa térképét elhibázták a béke-diktálók, mikor más nemzetek rovására létesítettek egy uj országot, hanem volt ereje is ahhoz, hogy a tiltakozásának érvényt szerezzen. Ez az ember Hitler volt, aki követelte azt, hogy a németeket, akárhol vannak is, egyesitsék Németországgal s ezért hajlandó volt háborút is kezdeni. S igy lett az uj háborús veszedelem a második oka az uj térképcsinálásnak. Senkisem akart háborút; s igy Franciaország és Anglia, az a két ország, amely ezelőtt pár hónappal még garantálta Csehszlovákia területi épségét abban az esetben, ha Hitler megtámadná, most nyomást gyakorolt Csehszlovákiára, hogy adja át Németországnak a német-lakta területeit; olyan területeket, amelyek sohasem tartoztak Németországhoz, amelyeket nem a trianoni béke vágott le Németország területéről. Angliának és Franciaországnak ez a nagyon következetlen tette nyilván annak a felismeréséből származott, hogy Csehszlovákia maradjon meg csehnek és szlováknak s ne akarjon német, magyar, lengyel és rutén Csehszlovákia lenni. A világ közvéleménye azonban nem nyugodt, mert érzi, hogy nincs minden rendben. Nincs rendben az, hogy ismét az erőszak diadalmaskodott a kölcsönös megegyezés helyett; hogy a terrorral dolgozó diktatúra diadalmaskodott egy demokratikus ország felett; hogy vallásos emberek olyen vezetés alá kerültek, amelyben a vallást üldözik; hogy Hitler igazságot követelt a németeknek, de ő maga elnyomja a lengyeleket; hogy általában a fasizmus s vele együtt az elnyomás, háborús hangulat érvényesült a béke szelleme helyett. Mindez feljogosít bennünket arra a hitünkre, hogy itt nem egy hosszú vita zárult le, hanem inkább uj versengés kezdődött. Ez a versengés egyáltalán nem zárja ki a háborút, hanem inkább valószínűvé teszi. Németország vérontás nélkül megkapta a szudéta területet, annak erődítményeit, egy csomó uj katonai alanyt, rendkívül sok nyersanyagot, szén — és vasbányákat, Marienbad, Karlsbad, Franzensbad, Teplitz fürdőket és azok turistaforgalmát, 3 kereskedelmi légi kikötőt, Reichenberg hires textil-iparát és rengeteg sok gyárat. Mig Ausztria elfoglalása gazdaságilag veszteséget jelentett Németországnak, a német-lakta cseh területek elnyerése gazdaságilag nagy nyereséget jelent neki. A szeptemberi események igazolták azt, hogy a kis.országok nem számíthatnak Anglia és Franciaország segítségére, ha bajba kerülnek. Csuda-e, hogy a kis országok most Németország felé hajlonganak s igy természetesen Németország fogja kizsákmányolni őket, úgy anyagilag, mint szellemileg. A tárgyalások folyamán Szovjetoroszországot ignorálták s az események megmutatták, hogy Európa sorsának az intézésében Oroszországnak nincs szava. A fasizmus diadalmasan fog terjeszkedni az egész világon, pedig a fasizmus épen olyan kényszerzubbonyt jelent az emberiségnek, mint a kommunizmus. Mi nem imádjuk a demokráciát, mert nagyon is tisztában vagyunk a tökéletlenségeivel, de a demokráciában legalább megmondhatjuk, hogy mi az, amit utálunk benne. De úgy a fasizmusben, mint a kommunizmusban szájkosarat kötnek az emberre. Egy vigasztalás van: eddig a világon nem volt egyetlen olyan erőszakra épített állam, amely sokáig tarthatta volna magát. Mi hiszszük és reméljük, hogy ugyanaz a sors fogja érni mindazokat az államokat, amelyekben az egyén áldozatul esett az államnak, amelyekben az ember nyakára diktátorok ültek. Az első keresztények önmagukról. “Ha mi jórészt szegények .vagyunk, az nem szégyen, hanem dicsőség a számunkra. A jómód gyengíti a szellemet. A mértékletesség erősíti. De hogyan tarthatjuk azt szegénynek, akinek nincs szükséglete, aki nem vágyódik idegen javak után, aki Isten sze-
