Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1938-11-01 / 5. szám
TÁROGATÓ 3 “Hal, romlandó.” A terjesztők közül egyeseket úgyszólván naponként fogtak el és végeztek ki. 1916 április 13.-án van Dórén épen megvacsorázott, mikor az egyik lánya észrevette, hogy rendőrség gyülekezett a házuk előtt. Alig volt ideje kabátot kapni magára s csak úgy papucsban menekült el a hátsó kerti falon keresztül. A feleségét becsukták s 2^- hónapig vallatták. Vallatták más foglyokkal együtt, akik a lapot terjesztették. Egyidejűleg hire járt, hogy a titkos nyomdát felfedezték és a lapot elkobozták. A csapás rettenetes volt. Tizenkét nap múlva von Bissing postájában újra megjelent a La L'ibre Belgique “a szerkesztő tiszteletével.” A cikkeket a régi Írók Írták és ugyanolyan kegyetlen gúnnyal. Jourdain uj nyomdászt talált. De az uj nyomdászt 1917 márciusában elárulta az egyik olvasó. A nyomdásznak menekülnie kellett az országból. Ekkor egy fiatal katolikus pap, Abbé van den Hout vette kezébe a lapot. Hideg, kérlelhetetlen energiával szerkesztette s képes volt végig megmaradni szerkesztőnek, majdnem két évig. 1918 januárjában a rendőrség ismét lesújtott. A La L'ibre Belgique-nek úgyszólván az egész szerkesztőségét elfogták és a lapot végérvényesen megsemmisítették —mondták a németországi hírek. A főparancsnokság ujjongott az örömében. Az uj kormányzó, von Falkenhausen, bankettet adott a titkos rendőrség tiszteletére. Az üdvözlő táviratokat örömmel hallgatták, magas helyekről jöttek azok, egy —• magától a császártól. Amint a bankett a végére járt, egy katona jelentkezett s “sürgős” jelzésű levelet adott át a kormányzónak. A kormányzó hanyagul felnyitotta s kivette belőle-a La Libre Belgique 143. számát. Elfehéredve s mérgében reszketve összegyűrte a lapot és kirohant a teremből. A jelenlevők elolvasták: “Három éven át akartak végezni velünk s három éven át fennmaradtunk.... És addig, amíg németek lesznek a mi területünkön, mi itt leszünk, hogy szembeszálljunk velük; amig a jogot és igazságot sértik, mi tiltakozunk; amig az igazságot elhallgatják, mi itt leszünk, hogy az igazságot a börtönőreink arcába vágjuk ... Mi kitartunk a keserűség végéig...” A cikkeket ugyanazok írták, akiknek az elfogatását ünnepelték. A németek nem tudták, hogy a cikkeket a börtönben Írták és a börtönből csempészték ki. Van den Hout leírását és fényképét körözték az országban. Neki más választása nem maradt, mint vagy elhagyni az országot, vagy elrejtőzni. De egyiket se tette. Megnövesztette a szakálát és mint Monsieur Courtade ügyvéd jelent meg a nyilvánosság előtt. Hamis igazolvánnyal az maradt egész a háború végéig. Sokszor volt az éhenhalás veszedelmében, mert nem volt törvényes lakóhelye s igy nem volt étkezési jegye sem. De a La Libre Belgique fennmaradt, hirdetve, hogy a belgák ne veszítsék el a fejüket és őrizzék meg a méltóságukat. (Ezt a kivonatosan közölt cikket Oscar E. Millard irta. Undergound News.) Mustafa Kemal. Mustafa Kemal Ataturk a legérdekesebb életű emberek egyike. Ő Törökország diktátora, azé a Törökországé, amelyet ő teljesen átformált. A világháború alatt Kemal a Dardanellákat védte. Az utána következő zavaros időkben katonai és szónoki képességei vezérré avatták. 1924-ben kiűzte az utolsó szultánt és megszüntette az Iszlám 500 éves uralmát. Innen kezdve egyik reformot a másik után kényszeritette rá a törökökre. Először is száműzte a fezt s helyettesítette a modem férfikalappal. Kezdetben jó szóval, de mikor az nem használt, halálbüntetéssel. (A bécsi kalapárasoknak az volt a legjobb üzleti évük.) Azután uj törvénykezést vezetett be, európai szakértőket kérdezve meg. A kereskedelmi törvénykezés német, a büntető olasz, a polgári svájci mintára készült. Eltiltotta a többnejüséget és a háremet, a nőket szabad polgároknak nyilvánította. A nők, akik azelőtt csak lefátyolozva és egy eunuk kíséretében léphettek az uccára, most férfibarátjaik kíséretében járhattak színházba. Az asszonyok szavazati jogot kaptak és már 1935-ben 17 női képviselő volt. Az arab és perzsa szavakat kiküszöbölte, török kifejezésekkel helyettesíti őket. Megszűnt az Allah szó használata is, helyét a Tangri foglalta el. A régi “szálem” üdvözlés is megszűnt, kézfogás jött használatba. A papok hosszú haját levágatta és a szakállukat megnyiratta. A parasztokat taníttatja írásra és olvasásra, iskolákat, utakat és hidakat épit. Az angol nyelvet minden iskolában tanitják. A mozi tanit egészségtant és egyéb hasznos tudnivalókat. A házasulandóknak előbb orvosi vizsgálaton kell keresztülesniők. A mocskos Angorát választotta az uj Törökország fővárosául és felépítette Washington mintájára. Bulevárdok, mozik és paloták vannak benne. A nyilvános parkban úszómé-
