Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1938-09-01 / 3. szám
TÁROGATÓ 7 TÁROGATÓ A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D. Published by The United Church of Canada 423 Queen St. W., Toronto, 2, Ont., Canada Printed by the RUNDSCHAU PUBLISHING HOUSE 672 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada Entered at Winnipeg Post Office as second class matter. A--------------------------------------------------------«> JEGYZETEK 4>--------------------------------------------------------4 Bernard Shaw, a világszerte ismert angol iró mondta a következő ötletes reform-gondolatot: “Ha a nemzeteknek volna eszük, a háborúikat úgy kezdenék, hogy a legöregebb embereiket küldenék a lövészárkokba. Nem kockáztatnák a fiatal embereik életét, legfeljebb a végső esetben. 1914-ben iszonyú dolog volt elnézni ifjak regimentjeit, amint a “Tipperary”-t dalolva vonultak fel a vágóhidra. De a 80 évesek regimentjeinek a látása, amint botjaikra támaszkodva döcögnének ki, énekelve, hogy “Mi nem jövünk viszsza, mi nem jövünk vissza. .. ”, mindenkit derűs hangulatba ejtene. Engem egész bizonyosan jókedvre hangolna.” * * * Ugyanaz a George Bemard Shaw irta Mrs. Patrick Campbellnek: “Remélem, hogy elvesztette a tetszetős külsejét, mert amig az tart, minden bolond imádhatja, s bolondok imádása rosszat tesz a léleknek. Én inkább akarok romlott arcszinnel bírni és meghízni, inkább 16 tokát és egy egész csomó szarkalábat a szemem körül és egy feltűnő parókát. Akkor én fogok diadalifiaskodni.” * * * Az amerikaiak hálája. — Ez a hála Hitlernek szól, akinek a zsidók és haladó emberek iránti gyűlölete egy csomó kiváló embert száműzött Németországból, akik most Amerika kultúráját gyarapítják. Közöttük vannak Einstein, a világ egyik legnagyobb tudósa, aki vetekszik a múlt legnagyobbjaival is; Thomas Mann, a Nobel díjjal kitüntetett iró (keresztény!), Reinhardt, a nagy színházi rendező; Otto Klemperer, a kiváló karmester: George Grosz, a művész: hires élettani kutatók, bakteriológusok, előadó művészek és mások. * * * “Az emberi egyenlőség tana a következőkön nyugszik: nincs igazában véve olyan okos ember, aki ne jött volna rá arra, hogy ostoba. Nincs olyan nagy ember, aki ne érezte volna a kicsiségét. Némely emberek sohasem érzik magukat kicsinyeknek, de ezek a kevesek tényleg azok.” G. K. Chesterton, a nemrég elhunyt jeles angol iró mondása. * * * A híres emberek életrajz-iróját, Ida Tarbell-t, megkérdeztek a 80.születésnapján, hogy kik voltak szerinte a legnagyobb emberek, akikkel élete folyamán találkozott. “Azok közt találtam a legnagyobbakat”, felelte, “akikről senkisem tud semmit.” * * * Virágos beszéd. — Egy amerikai folyóirat gyűjti az uj vagy szokatlan angol festői kifejezéseket. Azok némelyike a magyarban is megállná a helyét. íme itt vannak: “Az aszszony a konyhában a borsót gombolta ki...”: “Ő a családfa árnyékos oldaláról származott...”; “A város, amely meghalt álmában. .. ”; “A fenyő-tük ágya évszázados mélységű volt...”; “A fűzfák leeresztették a hajukat...”; “Hallgatag, mint a napóra.. “Demokratikus, mint a halál...”. * * * A nők dohányzása ellen panasz van. Nemerkölcsi vagy vallási szempontból, mert hisz a dohányzás se férfit, se nőt nem tesz se jobbá, se rosszabbá, hanem — a jóizlés szempontjából. A nők még mindig affektálnak, mikor dohányoznak, mondja egy amerikai iró. Nézz a nőkre, amint a vendéglőben dohányoznak: egyik kezükben a villa, a másikban a cigaretta. A férfi sohasem rontaná meg úgy az ételnek, mint a dohánynak az izét. A dohányzó férfi respektál bizonyos konvenciókat, de ki látott olyan nőt, aki engedélyt kért volna a vendéglátójától, vagy azoktól, akik fölöttesei társadalmi vagy üzleti szempontból, hogy dohányozhassék? A férfi—titkár sohasem dohányoz, mikor diktálnak neki, de a kisasszony nagyon is. A nők akkor is dohányoznak, mikor gyúlékony ruha-anyag van a kezükben, dohányoznak a fogorvosi székben, a liftekben és a betegszobában. Egyszóval: a dohányzó nők nélkülözik a jó formát. * * * Mi a különbség Amerika és Németország között? — Német csere-diákok érkeztek Baltimore-ba, számszerint 40-en. Ezeknek a 14 -—16 éves fiuknak 7 hasonló korú amerikai fiú levelet irt, amely az újságokba is belekerült. íme egy részlet: “Nektek (német fiuknak) bizonyára érdeketek, hogy rövid tartózkodástok alatt annyit tudjatok meg Baltimore-ról, amennyit csak birtok... Olvastá
