Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1938-09-01 / 3. szám

TÁROGATÓ 7 TÁROGATÓ A Canadian Magyar Monthly Edited by A. CZAKÓ, Ph.D. Published by The United Church of Canada 423 Queen St. W., Toronto, 2, Ont., Canada Printed by the RUNDSCHAU PUBLISHING HOUSE 672 Arlington St., Winnipeg, Man., Canada Entered at Winnipeg Post Office as second class matter. A--------------------------------------------------------«> JEGYZETEK 4>--------------------------------------------------------4 Bernard Shaw, a világszerte ismert angol iró mondta a következő ötletes reform-gondola­tot: “Ha a nemzeteknek volna eszük, a há­borúikat úgy kezdenék, hogy a legöregebb embereiket küldenék a lövészárkokba. Nem kockáztatnák a fiatal embereik életét, legfel­jebb a végső esetben. 1914-ben iszonyú do­log volt elnézni ifjak regimentjeit, amint a “Tipperary”-t dalolva vonultak fel a vágó­hidra. De a 80 évesek regimentjeinek a lá­tása, amint botjaikra támaszkodva döcögné­nek ki, énekelve, hogy “Mi nem jövünk visz­­sza, mi nem jövünk vissza. .. ”, mindenkit de­rűs hangulatba ejtene. Engem egész bizo­nyosan jókedvre hangolna.” * * * Ugyanaz a George Bemard Shaw irta Mrs. Patrick Campbellnek: “Remélem, hogy el­vesztette a tetszetős külsejét, mert amig az tart, minden bolond imádhatja, s bolondok imádása rosszat tesz a léleknek. Én inkább akarok romlott arcszinnel bírni és meghízni, inkább 16 tokát és egy egész csomó szarka­lábat a szemem körül és egy feltűnő parókát. Akkor én fogok diadalifiaskodni.” * * * Az amerikaiak hálája. — Ez a hála Hit­lernek szól, akinek a zsidók és haladó em­berek iránti gyűlölete egy csomó kiváló em­bert száműzött Németországból, akik most Amerika kultúráját gyarapítják. Közöttük vannak Einstein, a világ egyik legnagyobb tu­dósa, aki vetekszik a múlt legnagyobbjaival is; Thomas Mann, a Nobel díjjal kitüntetett iró (keresztény!), Reinhardt, a nagy színhá­zi rendező; Otto Klemperer, a kiváló karmes­ter: George Grosz, a művész: hires élettani kutatók, bakteriológusok, előadó művészek és mások. * * * “Az emberi egyenlőség tana a következő­kön nyugszik: nincs igazában véve olyan okos ember, aki ne jött volna rá arra, hogy osto­ba. Nincs olyan nagy ember, aki ne érezte volna a kicsiségét. Némely emberek soha­sem érzik magukat kicsinyeknek, de ezek a kevesek tényleg azok.” G. K. Chesterton, a nemrég elhunyt jeles angol iró mondása. * * * A híres emberek életrajz-iróját, Ida Tar­­bell-t, megkérdeztek a 80.születésnapján, hogy kik voltak szerinte a legnagyobb emberek, akikkel élete folyamán találkozott. “Azok közt találtam a legnagyobbakat”, felelte, “akikről senkisem tud semmit.” * * * Virágos beszéd. — Egy amerikai folyóirat gyűjti az uj vagy szokatlan angol festői kife­jezéseket. Azok némelyike a magyarban is megállná a helyét. íme itt vannak: “Az asz­­szony a konyhában a borsót gombolta ki...”: “Ő a családfa árnyékos oldaláról szárma­zott...”; “A város, amely meghalt álmá­ban. .. ”; “A fenyő-tük ágya évszázados mély­ségű volt...”; “A fűzfák leeresztették a hajukat...”; “Hallgatag, mint a napóra.. “Demokratikus, mint a halál...”. * * * A nők dohányzása ellen panasz van. Nem­erkölcsi vagy vallási szempontból, mert hisz a dohányzás se férfit, se nőt nem tesz se job­bá, se rosszabbá, hanem — a jóizlés szem­pontjából. A nők még mindig affektálnak, mikor dohányoznak, mondja egy amerikai iró. Nézz a nőkre, amint a vendéglőben dohá­nyoznak: egyik kezükben a villa, a másik­ban a cigaretta. A férfi sohasem rontaná meg úgy az ételnek, mint a dohánynak az izét. A dohányzó férfi respektál bizonyos konvenciókat, de ki látott olyan nőt, aki en­gedélyt kért volna a vendéglátójától, vagy azoktól, akik fölöttesei társadalmi vagy üz­leti szempontból, hogy dohányozhassék? A férfi—titkár sohasem dohányoz, mikor dik­tálnak neki, de a kisasszony nagyon is. A nők akkor is dohányoznak, mikor gyúlékony ruha-anyag van a kezükben, dohányoznak a fogorvosi székben, a liftekben és a betegszo­bában. Egyszóval: a dohányzó nők nélkülö­zik a jó formát. * * * Mi a különbség Amerika és Németország között? — Német csere-diákok érkeztek Bal­­timore-ba, számszerint 40-en. Ezeknek a 14 -—16 éves fiuknak 7 hasonló korú amerikai fiú levelet irt, amely az újságokba is beleke­rült. íme egy részlet: “Nektek (német fiuk­nak) bizonyára érdeketek, hogy rövid tartóz­kodástok alatt annyit tudjatok meg Balti­­more-ról, amennyit csak birtok... Olvastá­

Next

/
Thumbnails
Contents