Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1939-04-01 / 10. szám
TÁROGATÓ 9 *------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A VILÁG FOLYÁSA ♦-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Meghalt XI. Pius pápa. Utolsó szava a békéért való aggodalmát fejezte ki. Az uj pápa XI. Pius volt államtitkára, Pacelli kardinális, aki a XII. Pius nevet vette fel s akinek az első szózata a béke érdekében történt. A keresztény világ békét akar, de békét akar minden emberi módon érző és gondolkodó ember egyaránt, csak egy pár hóbortos “népvezér” fenyeget állandóan a háború rémével. Elfogulatlan szemlélők azt mondják, hogy magának Hitlernek a tekintélye szenvedett Németországban, de ugyanott emelkedett a tekintélye Neville Chamberlainnek, az angol miniszterelnöknek, aki 1938-ban Münchenben nagy áldozatokat hozott, csakhogy a világ békéjét megmentse. Háború nem kell senkinek se; a háború esztelen vérontás, amelyből senkinek sincs nyeresége, mert minden háború nyomán amúgy is uj háború támad. Nincs győző és legyőzött, hanem csak legyőzött, s mennél inkább iparkodik valaki egy másik nemzetet tönkretenni, annál inkább fog szenvedni az ő saját nemzete, amely elveszít fogyasztókat s elveszti az annyira szükséges ideuen — kooperációt. Azért hiszünk mi is a bekében s hiszünk abban, hogy a béke fenntartása érdekében semmiféle áldozat sem nagy. Hogy a népeket mennyire nem szabad azonosítani a kormányaikkal, mutatja Cseh- Szlovdkia helyzete. A cseh nép szolgaságba került, a németek szolgáivá vált. Ennek a szolgaságnak a legutóbbi nyilvánulasa az volt, hogy az idén első Ízben mellőzték a cseh köztársaság alapítójának és legnagyobb államférfiénak, Masaryknak a születésnapját. A kormány nem ünnepelte meg, de a nép ezrével zarándokolt el a sírjához. Ausztriában már rabolják a nácik a katholikus Egyház vagyonát. Megpróbálják a kereszténységet úgy tönkretenni, hogy anyagi eszközitől fosztják meg. Hiába! A keresztény Egyház koldusbotra juthat, de élni fog, mert Krisztus él benne. Németországban a papi pályára készülő ifjak száma meglepetésszerűen nagy. A nácik nem tudják megérteni, hogy ez hogy lehetséges. Mérnökök kellenének, nagyon kellenének; biztos megélhetés vár minden uj mérnökre s mégis — hiány van a mérnöki pályára készülő ifjakban, de nincs hiány a papi pályára indulókban. Mi vár rájuk? Ha Hitlerék uralma még soká tart: szegénység, üldöztetés, koncentrációs tábor. De a modem pogányok olyan vakok, hogy nem látják meg a magasabb erőket, amelyek a történelmet formálják. Mert nem Hitler csinál történelmet, hanem azok a konstruktiv erők, amelyeket Hitler negativ mun-> kája (gyűlölet) vagy kiváltott vagy intenzivebbekké tett. Egy ilyen kostruktiv erő a kereszténység. Az Isten gondolata érvényesül benne s az Isten ellen nem lehet hadakozni. Ugyan hová lettek azok, akik az Istennel próbáltak szembeszállni? Oroszországban a “harcos istentagadók” panaszkodnak. Ugyan miért? Hisz Stalin megengedte nekik, hogy a falvakban és vidéki városokban a klubhelyiségeiket a templom közvetlen közelében üthessék fel, hogy a templomba járókat annál könnyebben a saját aklukba terelhessék. Úgy látszik épen erre fizettek rá. A klubhelyiségek kiürültek, ellenben a templomok valóságos kultur-központokká váltak. Hitler nem tudja, hogy mit csináljon Romániával. Pedig valamit csinálni akar, mert kell a román gabona és benzin s kell Románia mit felvonulási terület a keletre való törtetésében. De eddig Károly király (az “elfajzott Hohenzollern” — amint Hitlemék nevezik) sikerrel szembeszállt Hitlerrel. Jugoszláviára Hitler nem számíthat, mert a horvátok, akik igen tekintélyes, el nem hanyagolható ellenzéket alkotnak, nem szeretik a nemzeti szocializmust és inkább francia és angol pártiak. Ezért Hitler Magyarországot akarja mozgósítani Románia ellen. Közben a balkán hatalmak (Jugoszlávia, Görögország, Törökország, Románia) hangsúlyozták a szolidaritásukat. Mi őszintén reméljük, hogy többek tudunk majd lenni puszta eszközöknél Hitler kezében. Az uj magyar kormány erélyes fellépése az otthoni fasisztákkal szemben jóleső érzést váltott ki mindenütt. Ez a fellépés azt dokumentálja, hogy van még magyar akarat, ami annál jelentősebb, mert jól tudjuk, hogy északi szomszédainknak saját akaratuk már nincs. A mi saját haragunk és kedvetlenségünk több kárt okoz nekünk, mint az, ami a haragot kiváltotta. John Lubbock. Mindaz, ami egységet teremt az emberek közt, üdvös és szép; mindaz, ami szétválasztja őket, gonosz és szörnyeteg. Minden ember tud erről az igazságról, ami a szivünkbe van írva. — Tolsztoj. Szeretni annyit jelent, mint annak az életét szeretni, akit szeretünk. — Tolsztoj.
