Tanügyi Értesítő, 1919 (17. évfolyam, 5. szám)
1919-01-01 / 5. szám
m. mm Siafiéf-üénwli, 1911 jiitiir. 5-ilt síéi. n TANÜGYI ÉRTESÍTŐ NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI SZAKLAP Felelő* ízerkeaztő: Neubauer Elemér, Szatmár-Németi, Tanitókháza ± Társszerkesztö: Székely Árpád, Nagybánya, < Megjelenik minden hónap 1 -én Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület. Előfizetés ára: egy évre 6 kor. Szemlélődés. Minden időkre tanulságos jelenség, hogy országunkban a mai összeomlásból egyedül a szociáldemokrácia került ki teljes épségben. Minden más évszázados és évezredes intézmény, vagy szervezet felfújt hólyagnak bizonyult, amely léket kapva, szánalmasan összelapuit. A végveszély óráiban hiába tekintünk szét e hazában, minden oldalról" csak ’a sivár üresség tátong felénk. Megfontoltságot, céltudatosságot, imponáló szervezettséget, tényleges erőt csak ä szociáldemokrácia mutat. Ma már egész biztossággal megállapítható, hogy ez a párt ama szilárd jegecedési pont, mely körül ifjú népköztársaságunk életfolyamata megindul. Mint tényt szögezzük le, hogy a belső rend és nyugalom inagszilárditása a szociáldemokrata párt érdeme. Ugyancsak onnan és csakis onnan várható, hogy a határokon túl terjedő összeköttetéseivel, az ellenséges államok emberséges munkásosztályait segítségül híva, mérsékletre tudja szorítani a végleges eltiprásunkra feneke- dő győztes félt. Ezek szemünk láttára történő valóságok, amelyeket Károlyi Mihály kormányelnökünk is elismert és meleg szavakkal honorált. Nos, ha a !eg- váiságosabb időkben a legérdemlegesebb szolgálatot a szociálisíák tudják tenni országunknak, akkor le a kalappal előttük. A tanítóság örömmel látja a munkásság szeplőtlen zászlóját előtérbe nyomulni és lelkesedéssel üdvözli a munkásság részvételét a kormányzatban. Mi már régen valljuk, hogy a kormányzáshoz nem úri huncutság, hanem becsület' kívántatik. A tanitó a nép embere, a nép érdekeit szolgálja eminenter, tehát érthető, ha oda húz; viszont az is bizonyos, hogy igazi, állandó megbecsfl- iést ugyancsak onnan várhat. Ezek szerint akár a népköztársaság szent ügyét, akár saját olsztáiyérdekeinket tekintjük nekünk tanítóknak a szociáldemokrata pártban van a helyünk. Nézetem szerint népköztársaságunkban csak két pártnak van létjogosultsága, u. m. a munkaadók és munkások pártjának. Minden másirányu politikai pártalakulás fattyúhajtásnak tekintendő. Eme két pártot a látszólagos érdekellentétek dacára — egyensúlyban tartja egymásra utaltságuk vaskényszere. Aki munkaadó, lépjen a hasonló érdeküek táborába, de aki munkásnak tudja s érzi magát, az oktalanságot követ el, ha érdekeivel ellentétes pártban ödöng. így állítva be a kérdést, hiszem, a tanítóság hamarosan megtalálja a neki megfelelő politikai pártkeretet. A jövő, sőt a jelen is mindenképpen a szociáldemokrata párté. A szorosan vett munkásság mellett ott lát
