Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-01-01 / 5. szám
6. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. szám. hogy a gazdasági ismétlő iskola tanulóit nagyrészben azért sem küldik tavasz-ősz, időben szívesen iskolába, mert már egy 12-14 éves gyermeknek bizony nagy hasznát veszik a gazdaságban; aztán meg a szülőnek is rosszul esik hallani egész délután ástunk, a tanító úr pálcával állott mellettünk; vagy egész délután gyomláltunk, a tanitónéni szép történeteket olvasott fel nekünk. Erre a szülő pld. azt mondhatja: Hát bizony fiam, leányom, azt itthon is dolgozhattad volna, lásd az alatt a Bimbó tilosba ment. Fizetni kell érte; a kis Rózsi a patakba esett, amig én a malacokat kerestem, nem volt. aki vigyázzon reá. Ezért legjobb lenne, ha minden gazdasági ism. iskolában a nagyobb munkák végzéséért, pld. már y2 napi kapálás, ásás-gyomlálásért díjaznák a tanulókat akár pénzzel, akár megfelelő terményekkel.— A munka megbecsülése és jutalma lenne ez. Ha már jutalmazásról van szó, akkor inkább maga a polgári község, gazdasági egylet, vagy más valaki tűzön ki jutalmat a gazdák, gazdasz- szonyok részére: ki nevel szép állatok, baromfit! kinek a tehene ad legtöbb tejet! kinek vannak a legszebben gondozott gyümölcsfái, szőlője, vetése, rétje; ki termelt legszebb zöldséget? ki tud legjobb gyümölcsízét, aszalványt stb. készíteni. Ezt már aztán lehet jutalmazni! A többiek is így igyekeznek aztán ezeket utánozni. 7. ) A felnőttek oktatása—értve a gyakorlati oktatást — is helyes, de az ne csak a méhészetre szorítkozzék, hanem a gazdaság minden ágára terjedjen ki úgy a férfiak, mint a nők részére.— Az összetartás, közös érzés ápolására való törekvés céljából a különféle szövetkezetek létesítése is helyes javaslat. így van ez az erdélyi szászoknál is, kik még az építésben is egymás segítségére sietnek. A szövetkezetek között leg- fotosabbak az értékesítő és fogyasztó szövetkezetek. Csak aztán vigyázni kell, nehogy a fogyasztó szövetkezet árulapján a szeszes italok szerepeljenek a legnagyobb tételekben. Erre is volt példa. 8. ) E pályamű Írója az ismétlő iskolai téli fiú és leány gyakorlati munkákat is felsorolja s helyesen teszi, de a leánymunkáknál elmaradhat a ruhafodrozás, helyette sokkal szükségesebb a szép ruhafoltozás. Aztán a leánymunkák közül kimaradt a szappanfőzés, pedig ez igen fontos a gazdaságban; de kimaradta legfontosabb: az ételkészítés, kenyérsütés is. A földmivelő nép munkabírása függ főleg a jó táplálkozástól s ez a helyes ételkészítéstől. A legegyszerűbb • ételt is el . lehet készíteni nem csak ízletesen, hanem tápláló érték szerint is; pld. a pászulyleves, ha zörgös benne a paszuly tápértéke alig 25—40%, mig a helyesen szétfőtt, vagy törött paszu- lyé 70 - 807o-ig tápláló. így van ez a többi ételekkel is, nem a sok zsíros étel, hanem a helyesen készített étel a tápláló. Aztán meg kell tanítani milyen étel való a betegnek, a kis gyermeknek; hogyan kell ezekét készíteni, hogy ne ártson meg. Rá kell ve- zétni arra is, mely évszakban, mit kell és lehet főzni; megmagyarázni az egyes ételek tápértékét is; továbbá: hogyan történik a helyes és gazdaságos mosás, hizlalás, egyes termékek éríekesitére, stb. Bizony sok tennie valója van e téren az iskolának, a tanítónak, de hát nem lehet mindent a tanítótól várni; a tanító is csak ember s még nem is elnyühetetlen. Mindennapi és ismétlő iskolába tanítani, esetleg kántoroskodni, ifj. egyesületet, gazdaszövetkezeteket, dalkört vezetni stb. ehhez sok gyakorlat és erős szervezet kell különösen akkor, ha a tanítót még a megélhetés, csa- ládfentartás, gyermeknevelés anyagi gondai is körülveszik. Több képesítésért, több munkáért több javadalmazás kell, mert a jól teljesített munka utáni jó érzés csak akkor tapasztalható, ha a has és zseb is kellő arányban van a megkívántat© munkával. E szerény megjegyzéseim s főleg a rövid és megvitatásra alkalmas pontokba foglalt javaslatokkal való kiegészítés után a „Sic itur ad astra“ pályamunkát jutalmazásra méltónak találom. (Befejező rész következik). (Nagybánya) RoZ505 l5tudn.
