Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-06-01 / 10. szám
10. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal. ba, hogy az iskolák között áthidalásra váró űr van. Hiányzik közöltök az a folytonosság, mely az egyiknek elvégzésével a másikba való belépést akadály nélkül megengedné. A helyett, hogy megkönnyítené, a a haladást, megnehezíti. Pedig az iskolák akkor szolgálnak igazán az életnek, s az életre való előkészületet akkor könnyítik meg, ha a hozzájuk férhetésnek akadályai megszűnnek, Amint az elemi iskolák tandíjmentessége könnyítés, az lenne, ha a népiskola szegény tanulói minden esetben az iskolafentartó által taneszközökkel láttatnának el. Amint a tankötelezettséggel a tandíjmentesség összefüggésben áiió feltétel, a legmegszorúltabb szegényeknek tankönyvekkel való ellátás»! is ugyanolyan. A népnek a haladásáért, az ismeretekben való ho- ladás megkönnyítéséért kell, hogy az iskola más tekintetben is az életnek szolgálatában álljon. Hiszen az iskolának nem csak az a célja, hogy az életre előkészítő ismeretet adjon, hanem az is, hogy az ismeretek szerzésének egyenes útját, helyes irányát szabja, hogy ez az út szabad, nyílt, hozzáférhető és mindenki által járható legyen. Ha az elemi népiskola V. VI. osztályának tantervét a polgári iskola és a gimnázium 1. 11. osztályának tantervével összehasonlítjuk, már az alsó fokon nagy különbséget látunk. Ez a különbség a latin, illetőleg a német-nyelven kívül a magyar nyelven tanított többi tantárgynál is szembe ötlik. Az eddig közfelfogásban álló és uralkodó iskolai irányelvek mellett ez természetes következmény. A népiskoláról az az elfogadott nézet, hogy a népnek az életben legsztik- ségesefcb ismereteket nyújtó iskolája. A polgári iskola gyakorlati iránya mellett is középfokú műveltséget is nyújtó s igy a művelődés további fokára indító intézet s a gimnázium méginkább az. Ezek az iskolák tanítási rendszerükkel egymástól még élesebben eltérnek. E sajátos helyzet maga e- lég arra, hogy közöttük hézag legyen. A mondottakból folyik, hogy pl. a alemi iskola V. osztályát sikerrel végzett tanuló a gimnázium II. osztályába vizsgálat nélkül át nem mehet, vagy kiegészítő vizsgálat nélkül a polgári iskola II. osztályába nem léphet, s viszont bár a polgári iskola vagy gimnázium I. osztályát végzett tanulót, még ha az a latin- vagy a németből meg is bukott, az elemi iskola VI. osztályába csak hallgatólag vesszük át, mert törvénybe foglalt intézkedés erre nincsen. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1908 évi 145000 sz. rendeletében kimondja, hogy az elemi V. és VI. osztálybeli bizonyítvány alapján a polgári iskola II., illetve III. osztályának tantárgyaiból magánvizsgálat ezentúl nem engedélyezhető. Au ily bizonyítvánnyal biró folyamodók feltétlenül kötelesek a polgári iskola I., illetőleg; II. osztálya tantárgyaiból szabályszerű s a követelményeknek mindenben megfelelő magánvizsgálatot tenni. A gyakorlatból tudjuk, hogy ez a vizsgálat különbözeti vizsgálat. Akik az elemi iskola V. osztályát végezték, s a polgári iskola II. osztályába óhajtanak lépni, a magyar nyelvből, számtan-, mértan-, földrajzból kötelesek a német nyelv mellett az I. osztály anyagának ismeretéről a különbözeti vizsgálaton számot adni. Akik pedig az elemi iskola VI. osztályát végezve a polgári iskola 111. osztályába kívánnak jutni, ugyanezen tárgyakból a II. osztálynak anyagát ismerniük kell. Az elemi iskolához a gimnáziumnál közelebb álló polgári iskola rendje így gördít akadályt az elé, aki körülményei miatt nem mehet közvetlenül az elemi iskola IV. osztályának elvégzése után oda. Ha pedig valaki a polgári iskolának !. I!. osztályát végezve, a tovább tanulásra gimnáziumba akarna lépni, akkor szintén különbözeti vizsgálatot kell tennie. S ez aránylag még a polgári iskolának különbözeti vizsgálatánál is nehezebb. Az aztán, hogy az elemi iskola V. v VI. osztályát végzett tanuló a gimnázium II. illetve III. osztályába léphessen, egyenesfen lehetetlenség. írt az osztályvizsgálat teljes egészében kötelező. Gondoljunk arra is, hogy a vizsgálatoknak s így a köiönbözeti vizsgálatoknak a nehézségeken ktvül dijai is vannak, melyek a lehézséget még anyagilag is fokozzák. E rendelkezések által felállított nehézsé-
