Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)

1917-04-01 / 8. szám

2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 8. szára. gyonilan- is úgy állanak, hogy közülök egyik-másik félkézzel könnyen kifizet­hetne 15—20000 koronát s akiknek némelyike 20000 koronás hadikölcsönt jegyzett, mivel az elég kényelmes, jó üzlet. Miért van ez igy? Miért nem va­gyunk a mások bajával szemben ér­zékenyek? Mi az oka ennek? Könnyű megfejelni reá. Az érzésnek, a ben­sőnknek a dolga. A jóérzés az em­bernek olyan vonása, amely lelkületé- nek a kifejezője. Az emberszerető, a mások baja iránt való fogékonyság nem mindenkinek sajátja. Csakhogy ez is olyan, mint a ragály. Terjeszteni kell. Ahol nehány ember van, aki a mások ügyének szolgálatáért nem res­téi dolgozni, ott a sziveket megkapó jócselekedet terjed, mint a ragály. Csakhogy a ragály pusztít, a másikat segíteni törekvő jócselekedet pedig épit, teremt, hálát fakaszt, tiszteletet parancsol. Ez a pár sor igazolója annak, hogy mit tehetnénk. Nem kell hozzá csak akarat, kevés figyelem, kis érdeklődés a mások küzdelme iránt, embertársa­inknak a szeretete és összetartás. Ak­kor aztán az ügy halad. A háború alatt hordjuk filléreinket az országos gyűjtéshez; hanem mikor aztán nem lesz szükséges ez, megyén­ként adakozzunk s igyekezzünk a ha­zánk „fényre derülését“ szolgálni. (Nagybánya) 5zékely Rrpdö meeiELEHT R HRRmHQIK 1RUITOTT KIRDA5U „THNITÓKHRZR IRKÉlfT és beszerezhető kiadótulajdonosánál: LUEI5Z ZOLTRH KDHYU- É5 PRPIRKERE5KEDÉSÉBEH Szatmár-Némefi. — Sutmann-palota. F16YELEfH ! 5elejtes utánzatok uannak forgalomban. A falusi kisebb gazdasági ismétlő iskolákról. Valljuk meg őszintén, hogy legtöbb helyen a szülők nem várják, sőt nem is kívánják, hogy fiaikból szakképzett gazdákat neveljünk, mert konservativ gondolkodásuk szerint, a- zok tőlük mindent megtanulnak. Hogy a tu­dás több termelést ér el, azt nem nem hi­szik, mert szerintök az időjárás a legjobb gazda. Amiben van is igazságuk. Legfonto­sabb feladata a gazd. ism. iskolának az, hogy a „Segíts magadon, Isten is megsegít“ közmondásban rejlő igazságot a szakszerű gazdálkodás nyomában járó eredményekkel bebizonyítsa. A korcsolyázást nyáron csak elméletileg taníthatom, így a gazdálkodásnak is télen csupán eméleti részére kerülhet sor. Nyáron pedig már nagyszünidő! Ez az első nagy hiba, amin segíteni kellene. Ha a kereskedő és iparos tanoncokat a legnagyobb forga­lom vagy szezon idején iskolába járni kö­telezi a törvény, úgy a földművesek gyer­mekeit is lehetne kötelezni, hogy nyáron is látogassák meghatározott időben a gazd. ism. iskolát. Most hetenként egy délután van fordivta a gazdasági szaktárgyak elméleti és gya­korlati ismereteinek közlésére és bemutatá­sára. Elméleti részre ez elegendő, de nem a gyakorlatiakra! Jó nehány délutánt el­vesztünk, mert későn tavaszodik, esik az eső, vizes a talaj, nem alkalmas az idő a gyakorló téren való foglalkozásra. Mire a talajmunkálatokkal készen vagyunk, itt a vizsga,—vége. A talaj a részletekben s nagy időközökben végzett munkálás közben ki­szárad s nem eléggé alkalmas a vetésre, de nincs is már taaulónk, kivel azt elvé­geztessük. Tehát csak ásni tanultak, azt pedig erejéhez mérten mindegyik tud. E- zekből következik, hogy a tanulók nyáron is kötelezve legyenek a gazd. ism. iskolába való járásra. Három irányú gazdasági ismétlő iskola legyen: u. m. mezőgazdasági, konyhaker­tészeti és gyümölcstermelési. Ezekből főleg

Next

/
Thumbnails
Contents