Tanügyi Értesítő, 1917 (15. évfolyam, 5-10. szám - 16. évfolyam, 1-4. szám)
1917-02-01 / 6. szám
6. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 6. szám fejlődött nemes verseny egyik legjobb eszköze lesz a szorgalom fokozásának. Hogy a kiképzés minél több oldalú legyen, a kenyérkereset minden ágát igyekezzünk meghonosítani. Ennélfogva minden gazd. ism. isk. mellett legyen szakszerű méhes. Nagyon jó, ha a tanító saját részére állít fel méhest, ott növendékeit a méhészet elemeire oktassa, szereztessen velők a gyakorlat utján annyi otthonosságot ebben is, hogy maguk is helyesen foglalkozhassanak ezzel az aranyérő kereseti ággal is. Itt említem meg azt is, hogy a nyári vasárnapokon az értelmes gazdák előtt (ártsunk gyakorlattal egybekötött előadásokat a méhészetről. Szóval egy kis falusi méhészeti tanfolyamot rendezzünk, melyet szórakozás kedvéért is megtehetünk. Olyankor van meg ennek a kellő hatása, nem télen, a tanteremben, elméleti oktatás alapján. Tovább menve a gazd. ism. iskolánál, ahol megvannak a kedvező körülmények, tér' jeszkedjék ki a tanító a selyemhernyó te’ nyésztésre is, a saját érdekében is . . . A leány-tanulók gyakorlati oktatása céljából mintakonyhakertészet és baromfitelep létesítendő; az utóbbit a tanító saját baromfi udvarán is létesítheti. Ezek szakszerű gondozásával, értékesítésével is adjon követésre méltó példát. Ezt kívánom keresztül vinni az őszi és tavaszi hónapokban. Lássuk most télen, amikor tisztán a tanteremben való foglalkozásra vagyunk utalva, hogyan használhatjuk fel az időt? Ebben az időben minél kevesebbet foglalkozzunk elmélettel; rendezzünk helyette kézimunkát- Állítsunk be a tanterem egyik sarkába egykét gyalupadot és fogjunk hozzá a kézimunkához ; és pedig készíttessünk növendékeinkkel ásó-, kapanyelet, gereblyét, kalapács, fejsze, villanyelet, kerékkülőt, hámfát, húsvágódeszkát, zsámolyszéket, szerszámosládát, képrámát, ruhafogast, köcsögfedőt, gyalutartót és más ház és gazdaság körül hasznavehető tárgyakat. A nagyobb növendékeket bevezethetjük a kaptár készítés módjába is. Legtöbb vidéken sikerrel űzhetjük a kosárfonást. Készíttessünk a gazdaságban és háztartásban használható kosarakat, sőt a nagyobbakkal szekérkast vesszösepriit stb-t. is; szalmából lábtörlőt, kenyereskosarat stb. A leányoknál a női kézimunka tanítónőre szintén nemes misszió vár. Vezesse be növendékeit azokba a hasznos kötni és varrni valókba, melyeknek saját kezűleg való elkészítése által apránkint sok fillért megia- karithatnak. Tanítsa meg őket ruhafodro- zásra, kötény, ing, gyermekruha varrására s a ruhához használandó csipkék meghorgo-- lására (a varrásnál saját varrógépjét is fölhasználhatja.) Végül pedig, hogy iskolai munkásságunk kárba ne vesszen, igyekezzünk minél szorosabb kapcsolatot teremteni a felnőttek és. .az iskola között. Erre meg is van az alkalom az ifj. egyesületek, gazdakörök stb. szervezésénél s főképpen az utóbbi keretében igen nagy munka vár a tanítóra. Az iskolában szerzett ismeretek felújítása céljából tartson szakszerű gazdasági előadásokat. Világosítsa fel őket a raktárszövetkezetek jótékony céljáról, mely megadja a lehetőséget arra, hogy a spekuláció ellen védekezhessünk s Így a gazda nem kénytelen termését aratás után azonnal eladni, olcsó áron. Igyekezzünk szövetkezetek utján tömöríteni a kis gazdákat magtárak berendezésére, tejszövetkezetek létesítésére. Honosítsuk meg minden községben az állatbiztositószö- vetkezetet: egyszóval ápoljuk az összetartás, közösség érzetét. Igyekezzünk a gyakorlati eljárást tudatossá tenni és érzéket ébreszteni ezen a téren való haladás iránt. Értessük meg, hogy hazánk kincsei koránt sincsenek kiaknázva, hogy van alap a gyarapodásra, vagyonosodásra, de nincs meg a kellő képesség a heverő kincsek értékesítésére. Létesítsünk népkönyvtárt, szerezzük meg a Földmivelésügyi Minisztérium ingyen kiadványait, melyből a földmivelö nép sokat okulhat Hassa át a tanítót az a tudat, hogy a gazdasági megerősödés a legfontosabb tényező á magyar nép boldogulására. Széchenyinek is az volt a vezető gondolata^ hogy a nemzetnek gazdasági és kulturális.
