Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-05-01 / 9. szám
9. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal. Beszédés értelemgyakorlaíok a népiskolában. Hogy mennyire nem mellékes értékkel birnak a beszéd és értelemgyakorlatok az elemi népiskolában, arról akarok a jelen alkalommal egy pár mondatban megemlékezni. Mik a beszéd és értelem gyakorlatok? Hidak, melyek átvezetik, átsegítik a gyermeket a családi kedves otthonból a gyermek előtt rideggé festett iskolába. Nagy hiba némely szülőtől, hogy 5—6 éves gyermekét az iskolával, a tanítóval fenyegeti, igy sok gyermek előtt az iskola mint büntetőhely, a tanító pedig mint testi fenyitéki végrehajtó áll. A beszéd az az eszköz, melynek segítségével a gyermek leikéhez tudunk nyúlni és előtte az iskolát kedvessé, a tanítót pedig nevelő szülőjévé tudjuk átvarázsolni s igy a tudatlanság, laikusság festette rémképet előtte foszlányokká téphetjük. Ha csak egyedül ezt az egy célt tartjuk szem előtt, már akkor is meg kell győződnünk arról, hogy az elemi iskola szellemi világában a beszéd és értelem gyakorlatokra igenis nagy szükség van, szemben azon paedagogusok állításaival, kik a beszéd és értelemgyakorlatokat az elemi iskolában szükségtelennek és feleslegesnek mondják. Amidőn a gyermek az iskolába először jön fel, sok dologról, tárgyról, körülményről van valamelyes képzete, fogalma. Ez a képzet az ő lelkében, belső gondolatvilágában még szétbontatlanul, érintetlenül áll. A beszéd az, melynek segítségével e képzetet, fogalmat felbontjuk, részeire szedjük és a szemlélet felhasználásával azt tiszta, világos és öntudatos Ítéletté tesszük. Hogy a gyermek képzete tiszta és világos logikai tudattá fejlődjék, a beszéd segítségére jön a szemlélet. A beszéd és a szemlélet tehát elválaszthatatlan testvérek, melyeket egymástól külön-külön választva, a modern paedagogia nem tűri. A beszéd és szemlélet együttes és párhuzamos felhasználásával az egyes dolgokról létre jön a gyermek lelkében a tiszta logikai fogalom: az értelem. A beszéd és értelem gyakorlatoknak a tanító először akkor veszi hasznát, amidőn a gyermek elhagyja a kedves és boldog családi otthont és iskolába jön. A tanító a bizalom keltés körül rendkívüli nehéz munkát végez. Azonban a kellő módon használt beszéd és ezzel kapcsolatos eljárás megkönnyíti feladatát. Az eljárásunk itt is csak akkor biztosit részünkre eredményt, ha kellően s módszeresen tudjuk kezelni a beszédet. Ha le tudunk ereszkedni a gyermek lelki világába és észre tudjuk venni, hogy a gyermek képzetei mily arányúak s mily irányúak. A beszéd, mint már emlitém, szoros össz- kapcsolatban van a szemléltetéssel. Szemléltetésünk pedig, mint azt tudjuk, kettő van: belső és külső szemléltetés. Tantervűnk nagy súlyt helyez a szemléltetésre s pedig különösen a külső szemléltetésre. Azt ajánlja ugyanis, hogy mindent, amiről beszélünk, amiről tanításunk menetén szó van, mindent lehetőleg természetben mutassunk be a gyermekeknek. Evégből igen melegen ajánlja a gyakori kirándulásokat az iskola udvarára, az iskola kertjébe, avagy az iskola más kiránduló helyeire, hogy a gyermek mindent amiről tanul, természetben lásson. Azt is mondja az utasítás, hogy óvakodjunk a képek túlságos használatától, mint szemléleti eszközöktől. Helyes. Tehát az utasítás a külső szemléltetésre fekteti a fősulyt. Igen ám, de itt is arról győződünk meg, hogy az utasítás ideálisan fogja fel a körülményeket. Mert, ha teszem azt a mi iskolánk udvarára, vagy kertjébe megyünk le, ott vajmi keveset lát a gyermek. Semmi szemlélni való nincs, a kerítésen kívül. Kiránduló helyeink nincsenek, ahová érdemes volna megfelelő időben gyakori kirándulásokat tenni. Hátra volna még az, ha magának az iskolának volna mondjuk egy botanikus kertje. De ez sincs. Ezek után tehát nem tehet egyebet a tanító, minthogy a tanterv és utasítás ellenére a beszéd és értelemgyakorlatok tartása folyamán a képekhez fordul segítségért a szemléltetés, illetve a logikai fogalom megrögzítése céljából. Ez még magában véve nem volna olyan nagy veszedelem, de az eddigi megjelent szemléltető képek sem feleltek s nem felelnek meg a célnak, sőt egyes képek épp ferdén állítják a gyermek elé a valót. Újabban meg
