Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)

1916-01-01 / 5. szám

5. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. oldal. szereteíet tartalmazó nagyobb méretben mint eddig. Ahol hivatalos türelmet­lenség van, váltsa fel azt a jóindulatot tanúsító figyelem. Érezze és lássa a nép, hogy vezetői különb emberek, mint ők, győződjék meg, hogy a ve­zetők nemcsak a maguk javát, hanem a másokét is munkálják. Gazdasági életünket ki kell széle­sítenünk. Új irányzatokat is kell belé vinnünk. A belső termelés dolgoztas- sék fel itthon hazai tőkével. Az álla­mi függetlenségnek egyik feltétele ezen fordul meg. Mennél kisebb mértékben van valamelyik állam a másikra szo­rulva gazdasági, ipari s pénzügyi te­kintetben, annál önállóbb. Mennél ke­vesebb idegen tökét vesz igénybe, an­nál erősebb az önállóságában, mert a külső érdek nem befolyásolhatja. A nemzet gazdasági életének kiszélesíté­sében számtalan alkalom lehet s lesz, melyeket figyelembe vennünk kell, ha erősödni akarunk. A gazdasági erősödésnek egyik kul­csa az, hogy a családok anyagilag külön-külön erősek legyenek, vagy le­galább is a saját lábukon állani tud­janak. Annak a kényszer-takarékos­ságnak, amely a háború alatt ruház­kodásunkban, étkezésünkben feltűnően megvan, legalább egy részét ha meg­valósíthatjuk s megtartjuk a háború után következhető jobb napokban is, sokat megteszünk arra, hogy gazda­ságilag lábunkra állhassunk. Ha asszo­nyaink azt a takarékos beosztást, amely a mai napi élelmezésnek s ru­házkodásnak nyitja a családokban, a háború után is megtartják, az anyagi haladásnak azt a kulcsát megtalálták, amellyel a családok jólétét biztos zár alatt tartják. A háború alatt nagyobb jöldterü- letet fogtunk mivelés alá mint azelőtt. A mivelésre lefoglalt uj területeket bé­kében nemcsak meg kell tartanunk, hanem mégtöbbet is termékennyé ten­nünk. Azok a külföldi példák, ahol mivelés nélkül talpalatnyi hely sem ma­rad, legyenek taniiópéldáink e részben. A háború arra is rákényszeritett, hogy a magad uram, ha szolgád nin­csen elvét valóra váltsuk. Megtettük és nem esett ártalmunkra. Talán soványab­bak, de fürgébbek vagyunk. Még azok is, akik a kényelmeskedésre hajlottak, élénkebb cselekvési képességgel bírnak. Fáradságosabban élünk, de ártalmunk­ra nincsen. Talán szorgalmatosabbak vagyunk általában mint azelőtt voltunk. Ez a szorgalom pedig a helyesebb életelvekhez vezető ut. A helyesebb életelvet igazolja az is, hogy a vigalmak ritkábbak. Igaz, hogy a mai idő nem is alkalmas erre. De ha később is több komolyság maradna, a nemzeti töke nagyobb lenne. A nép­nek a takarékossága emelkednék s ez a köznek a jobbulásái hozná meg. Arra kell törekednie a nemzetnek, hogy a háború által okozott nagy vérveszteséget pótolja. Ezt a Romá­niában élő székelységnek, az Ameri­kában élő magyarságnak visszatelepí­tésével kell megtennie. A memzet tes­tében lévő mély hiányok csak ha úgy pótoltatnak, akkor általánosíthatjuk a nemzeti magyar jelleget. Arra pedig majd különös odaadással kell figyel­nünk, hogy a nemzeti irány uralkodó és határozott legyen. Intézményeink, társadalmi, egyházi és állami dolga­

Next

/
Thumbnails
Contents