Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-02-01 / 6. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 6. szám. azért elvárható, hogy a tanitó lépjen ki az iskola négy fala közül és a szükségparancsolta irányban vegye ki részét a haza védelméből. A segédszolgálatos katona-tanitók hazabocsátása s a sűrű felmentések folytán sok község visszakapta tanítóját, mely intézkedéssel a kormány mintegy elismeri, hogy a háború viszontagságaitól legjobban megtépett falu miliőjéből a kezdeményező, irányitó, megértő tanitó bölcsessége, hazafias buz- gósága és gyakorlatiassága nem hiányozhat. Eme reánk nézve megtisztelő feltevésre iparkodjunk érdemeseknek mutatkozni s a néptanítói fogalomnak valódi tartalmat adni. Legjobb szándékkal, lángoló lelkesedéssel, fokozott erőkifejtéssel álljunk minden olyan mozgalom élére, ahol gyakorlati ismereteinkkel a népnek s hazánknak használni tudunk. A magyar búza a világ legkitűnőbb kenyerét adja, ez acélozza meg katonáink izmait a győzelemre s ennek hiánya csüggedést, bősége ellenben nyugodt önbizalmat önt a fronton és a front mögött szorgoskodók lel- kületébe, tehát legfőbb létérdekünknek tekintsük, hogy földeink ne maradjanak parlagon. Ez esetben mint a múlt évben a Kárpátok, úgy jelenben a Nagyalföld lesz az a leghübb szövetségesünk, amelynek segítségére támaszkodva, a poklok minden fajzata sem vehet erőt rajtunk. (Szatmár.) Neubauer Elemér. meeieLENT r hrrítirdik iruitott kirdrsu „TRHITÜKHÉZR 1RKFHR“ Szatmár-Némeii. — Butmarm-palota. FIBYELEtn ! Selejtes utánzatok uannak forgalomban. D es beszerezhető RiaooTuiaioonosunui. . . UJE15Z ZOLTRH KÖN YU- É5 PR PIKKERES KEDÉSÉ BEN Óvodai és iskolai ünnepélyek. Az iskolának és óvodának kiemelkedőbb mozzanaíteljes napjai az ünnepélyek. Némi szin, a rendesnél emelkedeitebb hangulat uralkodik ilyenkor a gyermekseregen, az óvodás kicsinyeken s talán még a felnőtteken is, mely e napokat a többiek fölé emeli. Az óvodában az ünnepély kétféle lehet: kirándulással összekötött mulatság s mulattató, de tanulságos ünnepély. Az iskolai ünnepély is lehet kirándulással egybekötött, vagy az iskolában tartott. Azonban az iskolai ünnepély már az óvadainál komolyabb jelleggel bir. Akár óvodai, akár iskolai ünnepélyről van szó, legelébb is a célját tekintsük. Mindkét intézetben az a magasabb célja van, hogy gyönyörködtessenek s a lelki gyönyörűség mellett tanítsanak és a közönségben kíváncsiságot, az intézet mozgalmai és érdekeivel szemben érdeklődést teremtsenek. Még ha kimondottan a jótékonyságnak előmozdítására az intézet anyagi eszközeinek, a közjó valamelyik céljának elősegítéséért is rendezik, a fennebb emlitett magasabb cél az első, a fontos. Ha ezt a célt tekintjük, ebből a szempontból az ünnepélynek a tárgyát úgy válasszuk meg, hogy már az maga biztosíték legyen részben a sikerhez. Ha aztán a jól megválasztott tárgynak betanítása is megfelelő lesz úgy, hogy akadás nélkül, szabatosan a láthatatlan kormányzó, mondjuk vezető intenciója szerint megy minden, meglesz a teijes biztosíték az eredményhez. Az pedig, hogy a szereplők mindent biztosan tudjanak, nemcsak a szerepnek elmondásából áll, ahoz több kell. A szereplők kell, hogy tudják minden tekintetüket, mozdulatukat, helyváltoztatásukat úgy, hogy maguktól folyónak lássék s a szereplők önkéntelen cselekményének tetszedjék. Nekem mindig ferdének tetszik s készii- letlenségre vallónak tekintem, mikor a rendező az előadás, az ünnepély folyamán állítja be a szereplőt, mikor annak már előzőleg tudnia kell ezt.
