Tanügyi Értesítő, 1915 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1915-11-01 / 3. szám
6. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. szám. tetejére, hadd kacagjunk onnan a műveltség szemébe . . . A mester lehorgasztott fővel áll meg a tanterem közepén, bizonyára ő is ezt gondolja: szomorodott szívvel és bánatos lélekkel állunk meg koporsód előtt: Kultúra. (Szatmár.) H—5. A harmadik hadiköícsön. A legreményteljescbb lendülettel indult meg országszerte a harmadik hadiköícsön jegyzése. Nincs semmi kétség benne, e kölcsön eredménye nem marad a többi mögött. S miként az újabb német hadiköícsön méretei hallatára ántánt-uraiméknak leesett az álluk, úgy hihetőleg megismétlődik nálunk ezen arcizom-gyakorlat a mi jegyzéseink hírül vételekor. A háború sikeres tovább vitelére, sőt most már diadalmas befejezésére érdemes a legnagyobb áldozatot s erőfeszítést is meghozni. Freud Zsigmond írja, hogy az emberi elmében a tudattalan alatt rengeteg benyomás, energia van lekötve, melyek csak nagyobb emotiokra szabadulnak fel s jönnek a szorongatott ember segítségére. Ehhez hasonlóan kell a jelenlegi helyzetben azon gazdasági erőknek megmozdulniok, amelyek eddig a láthatatlanság köpenyébe burko- lództak. A kis gazdákat kell megmozdítani, mert nálunk penészedik a ládafiában a pénz. A magyarázó, felvilágosító szó itt sokat tehet, erre nézve gyönyörű példa áll előttem. Egyik szatmármegyei kisközség jómódú lakosai két felekezethez tartoznak, az egyik felekezet papja, tanítója megmagyarázta a híveknek, hogy előnyös és hazafias dolog hadikölcsönt jegyezni, a másik felekezet papja s tanítója — ők tudják mi okból — hallgatott. Az eredmény az volt, hogy a fél falu, illetőleg az egyik felekezet hívei, pár nap alatt 32.000 koronát jegyeztek hadikölcsönre, a másik felekezethez tartozók pedig, tovább is kenték hajukra a zsírt. Íme, csak jóakarat, igaz beszéd s ha- zafiság kell és megvan az eredmény! Ilyenkor nem kell sajnálni aszót. Kétségtelen, hogy a kis gazda nem teheti jobb helyre felesleges pénzét, mint hogyha hadi- kölcsönbe fekteti. A dolog egyszerűsítése céljából legcélszerűbb a községházánál jegyezni. A jegyző urak nagyon jó néven veszik, ha az ö hivatalukon keresztül történik a hadikötvény jegyzés. Nem kétlem, hogy miként a szolgabirák az e téren buz- gólkodó jegyzőket, úgy a várm. kir. tanfelügyelőség is számon tartja azon tanító és tanítónőket, akik nem sajnálják a fáradságot e hazafias ügy sikerre juttatásától. Iskolán kívüli dolgokba nem szívesen lovalom tanitótársaimat, de ez üggyel örömmel teszek kivételt, mert tudom, hogy a tanítóság ebbeli fáradozása a felvilágosított nép háláját s a felsőbbség elismerését fogja részére eredményezni. A befektetett pénzt nem kell félteni, mert ellenségeink már elérték erőkifejtésük legmagasabb fokát, számukra már csupán a decrescendo követ- kezhetik; ellenben mi újabb vitéz szövetségessel erősödve, a felfrissült, diadaltól sugárzó gladiator képét adjuk. A hadikölcsönre november 17-ig lehet jegyezni, tehát a rendelkezésre álló idő alatt még igen sokat tehetnek tanitótársaim. A nagy időkről vezetett krónikában egyenkint s névszerint lesz feljegyezve, hogy amikor az ország szorongattatásnak volt kitéve: ki tette meg kötelességét s ki nem. Hiszem, hogy e vármegye lelkes s hazafias magatartásu tanítósága nem hagyja nyomtalanul elröppenni az ide rótt kérelmet s e lap hasábjain mihamar kézzelfogható eredményekről számolhatunk be. (Szatmár.) __r__f ♦♦ ♦ <»♦♦ A Lampel-féle „Iskolai számvitel“ cimü most megjelent szakmunka eredeti árban beszerezhető: Weisz Zoltán könyváruházában, Szatmár.
