Tanügyi Értesítő, 1915 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1915-09-01 / 1. szám
10. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 1. szám. Egyebekben utalok a 3120—912. sz. kör- rendeletemre; a „Néptanítók Lapja“ 1912. évi julius 30-án megjelent rendkívüli számában s a közelebbi számok egyikében megjelenő jelzett körrendeletekre s felhívom, hogy ezen rendkívüli segélyre igényüket, legkésőbb szép. hó 15-ig saját jól felfogott érdekükben Cim által összegyűjtve, ide jelentsék be és pedig áll. férfi tanerők az A/2, nőtanitók és kisdedovónők a B.) kimutatásban. Aki hamis adatokat jelent be, avagy a családi pótlékrendkivüli áll. segély leszállítását, beszüntetését maga után vonó változást azonnal be nem jelenti, fegyelmi utón megtorlandó vétséget követ el. Szatmár-Németi, 1915. augusztus 29-én. 6285—1914. szám. Valamennyi állami iskolaigazgatójának, vezető tanítójának és kisdedovónőnek. Tankerületemben levő állami iskolák szervezésekor minden egyes esetben nagy súlyt helyeztem arra a körülményre, hogy az iskolák elhelyezésére lehetőleg központi fekvésű s a helyi viszonyokhoz képest tekintélyesebb kiterjedésű telkeket biztosítsak. Ezen intézkedésem részint nevelésoktatási szempontból, részint pedig az iskolaépületben lakó tanitó-család érdekében történt. Tervem az volt, hogy mindegyik iskolaépület előtt virágos kert (rózsákkal, fenyőkkel és díszcserjékkel) az udvarban célszerű befá- sitás, a telek többi részén pedig főleg a helyben lakó tanitó-család szolgálatában álló gyümölcsfasorokkal kombinált célszerű berendezésű konyhakert létesittessék s ahol a méhészkedésre az előfeltételek a természettől adva vannak, amint ezt már egy korábbi keletű körlevelemben vármegyém tanítóinak figyelmébe ajánlottam, a méhes is felállittassék. Egy ilyen módon berendezett és jól gondozott iskolakert és udvar kellemessé teszi az iskolát, hol tanító és tanítvány egyaránt jól érzi magát s szívesen tartózkodik. Itt tanulja meg a zsenge gyermek-lélek a tanító céltudatos vezetése mellett a virágok, cserjék és fák nevelésével, ápolásával a természetet a fákat igazán szeretni s bele nevelt ismereteit felnőtt korában a maga portáján saját céljaira hasznosítani. A célszerűen berendezett iskolakertnek nemcsak a növendékekre, de a község összlakosságára is feltétlen nevelő hatással van. Tapasztalati tény, hogy a magyar kisgazda szívesen tanul; meghallgatja, megszívleli az okos szót, a jó tanácsot, de a maga foglalkozása körében már inkább elfogult. Itt többet ér a kézzel fogható, érzékelhető természetbeli példaadás, minden tanácsnál, minden tanításnál. Az iskolakertek létesítését tehát már az említett nevelésoktatási szempontok is előtérbe állítják; de a tanító saját anyagi érdeke is amellett szól. A kertnek megfelelő kezelésével előteremtheti itt egész évi gyümölcs és zöldségszükségletét, a méhészkedéssel pedig jövedelmét tetemesen fokozhatja s a mint egyes példák igazolják ebből a gazdasági ágból kedvező viszonyok között olyan mérvű bevételei is lehetnek, melyek részben vagy egészben fedezik a gyermekeinek taníttatásával járó kiadásait. Jól eső érzéssel állapítom meg, hogy tankerületem tanítóinak egy része, ha nem is a nagyobb százaléka, intenciómat nemcsak megértette, de azt az iskolai nevelés-oktatás szolgálatára és a saját javára megfelelő módon meg is valósította. De viszont épen olyan sajnálattal és megütközéssel kell megemlékeznem tanítóimnak ama tekintélyes számáról, akik az iskola előtti teret, udvart és kertet rendezettlenül hagyják, ez utóbbit egyoldalúan használják ki, vagy pláne bérbe adják. Rendszerint ilyen iskoláknál tapasztalható maguknak az iskolaépületeknek elhanyagoltsága, gondozatlansága is. Utalással a 6775—913. sz. rendeletemre, utasítom tankerületem Igazgatóit, vezetö- tanitóit, hogy azokon a helyeken, ahol eddig az iskolakert és udvar rendezve nincsen, a jövő tavasz folyamán vegyék azt munkába. Ugyancsak elvárom a lakásnak kellő gonddal való tisztántartását s itt számitok a tanító- feleségek rend és tisztaság szeretetére és érzékére, hiszen a lakás állapota tükrözi
