Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1914-05-01 / 5. szám

XIII. éufolyam

5zatmdr-németi, 1914. május

5-ik szám.

rnnueyi értesítő

DEUELÉ5- É5 QKTRTR5ÜSYI 5ZRKLRP

Felelős szerkesztő:

Neubauer Elemér,

Szatmár-németi, Tanitókhdza.

J'*- "

%

Társszerkesztő:

Székely Rrpáő,

Nagybánya.

megjelenik minőén hónap 1-én

Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület.

Előfizetési ára: egy éure 4 kar.

Társadalmi szervezkedés a népért s mindnyájunkért

A nemzet megismerésének egyik módja a köznép helyzetének, ismeretkörének, gondolkodásának, ruházkodásának, különféle vallási és családi ünnepek alkalmával tanusitott magatartásának, háztartási és gazdasági berendezkedésének és életfelfogásának a megismerése. Ha ezeket figyeljük meg hazánk köznépénél, vidékenként és anyanyelvűk szerint eltérést látunk s másfelől meggyőződünk arról, hogy maga a pórnép más művelt ország köznépénél, alacsonyabb színvonalon áll. — Ha egy-egy rész kiválik közülök, mint pl. a szászok gazdasági, népjóléti és társadalmi szervezetükkel, vagy a németek, az ennek a fajnak betelepedésekor magával hozott s folyton ápolt és megőrzött kiválósága. Ezzel a kiválósággal, amit mégis a művelődés jelének, művelődésnek mondhatunk, minden irányú szervezetében kiemelkedik.

így nézve a köznép műveltségi állapotát, megállapíthatjuk, hogy a nyugati erős németségnek faji jellege, gazdasági szervezete, népművelési intézményei a törzsről ideszakadt résznél a legerősebb hazánkban. Csak utána következik a magyar és aztán

ezután a más nyelvűek. Ha aztán éppen a nemzetiségek pórnépénél, keressük a művelődési jelenségeket, szomorú lesz a szerzett tapasztalat. Ezeknél s ezeknek egyedeiben gyakran és sokszor a középkor tanulatlan egye- deit, szánalmas és buta alakjait szemlélhetjük akár itt a mi vidékünkön is. Ez a nép néha községenként egy darab a XII. századbói a XX. század keretében. A babonával telített s tudatlanságában a vallási tanokat meg nem értő, sőt félreértő, elfogult és at tudatlanság által félrevezetett köznépe látva, az a meggyőződés érlelődik meg bennünk, hogy a pórnép egy része egyes vidékeken közelebb áll az állathoz, mint a homo sapienshez s hogy nem egyszer az Isten képére teremtett ember arcából reánk állat vigyorog A tudatlanság az ember boldogulásának, a haladásnak akadálya. Ahol a tudatlanság nagyfokú, ott a nép javát célzó cselekvések is csak nehezen valósíthatók meg. Maga a nép áll útjában nem egyszer azoknak a törekvéseknek, amelyeket érte a közért lel- kesedők, vagy maga az állam tenni igyekszenek. A nagy gyermekhalandóság, a szeszes italoknak ijjesztő