Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1914-02-01 / 2. szám

2. szám.

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

9. oldal.

itt kifejtett ügyét kegyesen felkarolni s a legközelebb tartandó iskolaszéki gyűlésen jóindulattal tárgyaltatni rnél- tóztassék.

Maradunk a tekintetes Iskolaszék iránti tiszteletünk nyilvánítási mellett.

Szatmár-Németi, 1914 január 10.

A „Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület“ választmánya nevében és megbízásából:

marosán 'János, Kótai Lajos,

v. jegyző. e. elnök.

Az állami tanítók országos egyesülete

mint tudva van, dec. hó 30-án tartotta a közgyűlését Miskolcon. Ezen általános tanítóegyesületünk tagjai közül Kovács Sándor, Németi Sándor, Szöllősi Gyula, Rozsos István, Székely Árpád és Vladár Ferencz vettek részt. A gyűlés lefolyása és eredménye a lapokból ismeretes. Nehány vonást azonban mint impressziót ide jegyzek.

A december hó 29-én este tartott elő- értekezlet, melyen csak meghívottak voltak jelen s az ezt követő választmányi gyűlés mindenben az egyhangúságig tudta előkészíteni a gyűlést. Az egyesület régi vezetői és régóta ismert tagjai általánossá tudták tenni azt a felfogást, hogy az áll. tanítók országos egyesületére külön és önállóan és mégis annyi kapcsolattal az áll. tisztviselők országos egyesületével, amennyit a jelenben is érvényben álló alapszabály megállapít, szükség van. Ha majd fizetésben és nyugdíjtörvényében teljesen egyek lesznek az állami tanítók és áll. tisztviselők, akkor a külön szervezetnek, illetőleg egyesületnek egyáltalán nem lesz célja.

Megyénk jelen volt tagjai közül Székely Árpád a választmányi gyűlésen tárgyalás alá vett indítványát, mely az alábbi kéf pontból állott, s a mely a megyebeli állami tanítóság felfogásának kifejezője volt, megindokolta, azonban a felfogás, az elhatározás, az egyöntetű megállapodás annyira

erős volt, hogy azt megdönteni nem lehetett.

Az alapszabályszerűen benyújtott indítvány igy szólt:

1. Az állami tanítók országos egyesülete mint külön egyesület szűnjék meg s az állami tanítók egyénenként lépjenek be az. állami tisztviselők országos egyesületébe s mint annak külön szakosztálya működjék és szervezkedjék megyénként is.

2. Ha ez nem volna keresztül vihető, az állami tanítók orsz. e^gyesiilete alapszabá- nak összes hibás pontjai módosíttassanak s a módosítás alkalmával mondassák ki, hogy elnöke nem tanító is lehet. Ez esetben mint az az országos Eötvös-alapnál is meg van, országos nevű és tekintélyű nem tanitóember választassák elnöknek s az ügyek vezetését végezze az alelnök.

Indítványozó látva a közhangulatot, azzal a kijelentéssel, hogy ő ezen eljárásával is jelezze, hogy a tanítók között a békét, a megértést óhajtja s annak eléréséért, ha kell, elvet is ad fel, ez indítványát visszavonta.

Mint tudjuk, a hasonló tartalmú indítványok fölött a közgyűlés amúgy is napirendre tért.

A gyűlést megelőző választmányi ülés, melyen higgadtság, határozottság uralkodott, igen szép, mondhatjuk, imponáló lefolyású volt s ha a közgyűlésen volt is ellentét, remélhetőleg elsimul az és munkaképes lesz, lehet az egyesület.

Vannak azonban olyan jelek, amelyeket ominozusoknak tartunk. Olyan az, hogy a tagdijak nem folynak be. A 8000-et meghaladó állami tanítók közül 3000—3100 tagja van az egyestilatnek. Ezek közül maga a pénztáros 1000 tagra számított, mint fizetőre, mert 2—2 koronájával 2000 korona bevételt vett fel az előirányzatba. így aztán az egyesület, mint az áll. tiszviselők orsz. egyesületének szakosztálya annak az elemi feltételnek sem tehet eleget, hogy a tagdijak felét az egyesületnek szabályszerűen átadja. Ahol pedig jogokat óhajt gya-