Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-06-01 / 6. szám
6. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. oldal ha mindenben az évi anyagnak becsületes feldolgozását mutatja be, ha nem törekszik a látszatra, ha érte külön semmiféle teher a tanulóra és tanítóra nem hárul. így a vizsgálat minden tárgyból összefoglaló ismétlő kikérdezés. Bevezeti és befejezi a vizsgálatot az ima éppen úgy mint a tanítási órát. A tárgyak között 1—2 dal s 1 — 1 költemény adható elő azokból, amelyeket az év folyamán minden tanuló mint az évi anyagnak a részét tanulta. így hü képe lesz az iskola évi munkájának, különben nem. A vizsgálaton való elnökiés és kérdezés itt-ott a tanítók között szóban van néha, Nekem erről a nézetem ez: ha van elnök a gondnokság tagjai közül jó, ha nincsen, éppen olyan jó. Mi osztott iskolában e részben úgy segítünk, hogy ha a gondnokság részéről az elnök nem lehet jelen, ami gyakori, tanitótársaink közül kérünk fel elnökségre valakit. És ez sem a tanulóknak, sem a tekintélynek, sem az ügynek nem árt. A kérdezés jogát az osztálytanítónak hagyjuk. Ha a gondnokság tagjai közül elnököl valaki és kérdez, feleletre segítjük a gyermeket s azért, mert a kérdezés joga a tanítóé, nem látunk benne jogsértést. Némely helyen szokásban van, hogy az igazgató elnököl mindenik osztályban. Nem tartom hibának, de a célszerűségét sem látom be. Az igazgató amúgy is látogatott egész éven át, tudnia keli, hogy mit ér minden osztálynak a készültsége s nagyjában a tanulókat is ismeri. Némely helyen szokásos, hogy ha pl. 12 osztály van egy iskolánál, minden osztály külön időben tartson vizsgálatot. Ez azért nem helyes, mert fölötte hosszan elnyúlik a vizsgálat s ha csak délelőttre tesszük a vizsgálatot, amint nálunk szokásos, legalább három napot vesz igénybe. Van olyan helység, ahol az iskolai vizsgálatokat jun. végéig óhajtják kitolni azért, mert úgy hiszik, hogy azzal a tanulósereg szellemi épülését segítik elő. Aki tudja, hogy a júniusi meleg időben milyen eredményű a tanítás, ezt a kívánságot nem pártolja. Gyakorlati előnye egyáltalában nincsen is. Van olyan nagyobb iskola, hol az a szokás, hogy ha az iskolai vizsgálatok a vallástaniakkal megkezdődnek, többé tanítás nincsen. Nem szólok sem ellene, sem mellette, csak felemlítem, hogy pl. nálunk a vallástani vizsgálat ideje mindig az évi vallásiam órákra megállapított idő s az egyes osztályok a saját vizsgálatuk napjáig tanulással vannak elfoglalva. Nagybánya. Székely Árpád. ♦♦♦ ♦♦♦ Lovass László képezdei tanár által kiadott „Énekkönyv“ ismertetése. Ez a könyv, melyet a nm. vallás- és közokt. miniszter ur 101,795/1912. szám alatt népiskolai tankönyvül engedélyezett, a III. és IV. osztály énektanítási anyagát dolgozza fel. A III. osztály tananyagát a következő sorrendben tárgyalja. Kiindulási pontul felveszi a c hangsor alaphangját, a c-t, melynek jegyét, az egy rövidvonalra írott hangjegyet, ezzel kapcsolatosan a negyedhangjegy alakját ismerteti. Ezt mindjárt ütenyekbe osztja párosával s kész a j üteny. Ennek begyakorlása után — ugyancsak a c hangjegy alkalmazásával, tehát még mindig az alaphangon maradva, a félhangjegy alakját is megismerteti, majd a szünetjelek közül a negyedszünetjelet. íme, a c alaphang megismerésével együtt már tanulnak a hangjegy értékéről, az ütenyről, ütenyezésről, szünjelről, amiket már kis primitiv gyakorlatokban elég vál+ozatosan lehet alkalmazni, amit a könyv meg is tesz. A c alaphangból kiindulva — a további fokokon — felépiti a 7 betű ismertetése után a 8 hangból álló c hangsort, a következő tanmenetben.- A c hang után felveszi a másodikat, a d-t, összekapcsolja a c-vel s a két hang egymástóli távolságát, a hangtávolságot érzékelteti.
