Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-09-01 / 7. szám
6. oldal tanügyi értesítő 7. szám Misztótfalu uj iskolájában a magyarságnak e kicsiny erősségében először vagyunk any- nyian, tegyük fel magunkban, hogy a például felelevenített élet tanulságait levonjuk, tanulunk belőle, a neveléssel, a tanítással foglalkozók mindnyájának állandóan szükséges az okulás és a lelkesedés, hogy oktatni és lelkesíteni tudjanak másokat, mindenkit, akire hatni tudunk, akit az odaadó munkára önmagáért és a hazáért való nemes kötelességek teljesítésére serkenteni módunkban van. Le kell ráznunk magunkról azt a letargikus lekötő erőt, mely mint a bilincs fogva tartja a jobbak szivét, reményét. Reménylenünk és hinnünk kell a jobb jövőben, melyet a népek sorsát intéző gondviselő számunkra, e haza számára fentart. Lelkesítenünk kell egymást és dolgoznunk egymásért, a közért. Minden ember önmagáért, a családjáért és a közért kell hogy éljen, dolgozzék. Az óvó és a tanító is. S ha mi a közért való munkánkat a műhelyeinkben, az óvódában és iskolában hűen, odaadással, ambitóval, pályánk és munkánknak s a reánk bízott gyermekseregnek szeretetével végezzük, valami felemelő melegséget érzünk bensőnkben, mely minden jól végzett munkának legértékesebb és első jutaloma. Erre a legelső jutalomra érdemesnek lenni törekedjünk. Egy uj műhely ez az iskola, melyben az emberiség egy kis részének nemesítése folyik közel egy év óta. Folyjon ez a munka folytonos reménységgel ! Akik benne munkálkodnak, azokat a kötelesség teljesítésének összeforrasztó ereje testvéri egyetértésre indítsa. Egyetértés, egyértelmű magyar nemzeti nevelés, nemzedékek jóra indítása. Szakadatlan munka legyen ebben! Legyen ez épület szentelt hajléka a gyermekvédelemnek, az embernevelésnek. A benne tanuló sereg ne csak közszerüségig haladó jó embereket neveljen, hanem indítson el újabb Tótfalusi Kis Miklósokat, akik pályájukon az övénél hasonló serénységgel arassák a a babért, hozzá hasonlóan használjanak hazájuknak az övénél nagyobb szerencsével fussák meg életüket! Álljon az iskola az idők végéig, erősödjék és erősítse a magyar nemzetei! Úgy legyen! 2T H1URTF1L05 RÉ5Z Figyelmeztetés. A kir. tanfelügyelő rendeletéi egyenkint be- iktatandók. Minden rendelet tartalmának kivonata a számával és a kir. tanfelügyelő vonatkozó számával is ellátva leírandó. Ezen papírlapra a „Tanügyi Értesítő“ illető száma is feljegyzendő. Szatmdrudrmegye kir. tanfelügyelőjétől. 2213/913. Az állami elemi iskolák Tanítóinak, Tanítónőinek, Igazgatóinak. A nagymélt. vallás és közokt. minister ur 90145/913. sz. rendelete szerint is több esetben sajnálattal kellett tapasztalni, hogy még mindig nagy számmal akadnak iskolák, amelyekben az 1905. évi junius hó 16-án 2202. ein. sz. rendelettel kibocsátott elemi népiskolai „Tanterv és Utasításnak" kellő hatása nem mutatkozik, sőt egyes intézetek ezen munkát még nem ismerik. Habár elismerem azt, hogy Szatmármegye tanítóságának tekintélyes része nem csak értekezleteken, de tettel is figyelmet érdemlően foglalkozott és foglalkozik ezen értékes tanterv és Utasítás elveinek részletesebb kifejtésével, amellett is még mindig szükségesnek tartom, hogy látogatásaink alkalmával felveendő jegyzőkönyvben külön pont alatt foglalkozzunk jövőben a tanítók (tanítónők) módszerével és annak földerítésével, hogy a fent említett Tantervet és Utasítást minden részletében ismerik-e, és ezt a tanításban mennyire érvényesítik? Már előre is jelzem, hogy a tanítóság hivatali arravalóságának mérlegelésénél a Tanterv és Utasítás alapos megismerésének és a gyakorlatban való helyes alkmazásának nagy szerepe lesz, miért is a kellő előkészületre ezennel felhívom figyelműket. Szatmár-Németi, 1913. július 23-n.
