Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1. szám. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. oldal 33-ig emelkedik. A másodfokú iskola tanulóinak hetenként 34 órájuk van. A népiskola tantárgyai a következők: bibliai és erkölcsi tanítás, német nyelv (az anyanyelv) számtan, mértan, természetrajz, földrajz, nemzeti történelem, szépírás, rajz, ének, torna, a leányoknak ezenkívül még kézimunka és háztartástan. A francia nyelv tanulása három éven át kötelező*) az olasz és angol nyelv fakultativ a harmadik osztálytól kezdve. Jellemző a svájciak felvilágosult gondolkozására, hogy a népiskolában a bibliai és erkölcsi oktatásban is az osztálytanító részesíti a gyermekeket, minden vallási színezet nélkül, az első 6 osztályban. A VII. és VIII. osztályban vallástant ad elő a lelkész, de hallgatása nem kötelező. 1905-ben „Lehrplan der Volksschule des Kantons Zürich“ cim alatt a zürichi iskolaügyi bizottság alaposan átgondolt, kidolgozott tervezetet, utasítást bocsátott ki, mely igazi katonás rendet teremt a kantoni közoktatásban. A terv szigorúan megszab a padok színétől, méretétől, a fűzetek minőségétől kezdve az órák beosztásáig, a szünetek mennyiségéig mindent. Házi munkát keveset, csak a felsőbb osztályoknak enged meg. A tanítókat felszólítja annak megfigyelésére, hogy vájjon a szülők nem fog- lalják-e el otthon gyermekeiket? Ha ez az eset előfordul, a törvény értelmében az iskolabizottságnak jogában áll a tanulót gyámság alá helyezni. Á távolmaradást 3—15 franknyi pénzbírsággal büntetik. Három elkésés már mulasztásnak számit. Kilenc mulasztás után már pénzbírság jár. Ha azonban az iskolai bizottság nem a szülőket, hanem a tanulót találja hibásnak, ez utóbbit bünteti. A büntetési fokozatok körülbelül azonosak a mieinkkel: intés négyszemközt, nyilvánosan. Könnyebb testi fenyíték, bezárás is meg van engedve. A tanítás teljesen ingyenes. Tankönyveket, taneszközöket úgy az első mint a *) A francia vidéken a német nyelv tanulása. másodfokú iskolákban a gyermekek díjtalanul kapnak. E tanszereket az állam maga adja ki és árusítja a „Lehrmittelverlagokban“, hol minden falu, minden város beszerzi iskolai szükségleteit. A községek közoktatási kiadásainak 75—25%-át segélyképen megtéríti az állam. A tanulók az évi használtra kapott taneszközök, tankönyvek egyrészét vagy ingyen, vagy csekély dij fejében megtarthatják. A tanitásterv még pontosan előírja az iskolaépületek nagyságát, külsejét, berendezését is, amelyeknek részleteibe most nem bocsátkozhatunk. A zürichi kanton tanítóit, tanítónőit a küsnacht-i szemináriumban képezik, de a felsőbbleányiskolákban is lehet készülni e pályára. (Pädagogische Abteilung an der höheren Töchterschule.) Az elsőfokú iskola 6, a másodfokú 3 osztályának elvégzése után a kiképzés négy évig tart. A második év végén előzetes, a negyed év befejeztével végleges vizsgát tesznek. A képesítő elnyerése után két évig kell gyakornokos- kodni. Ez idő alatt a tanító osztályt nem vezethet, csak távollevő vagy beteg tanerőket helyettesíthet. A tanítót a község választja titkos szavazással. Ha hat év múlva már ellene szavaznak, a tanügyi tanács a szolgálatból elbocsátja. 30 évi szolgálat után a tanító nyugalomba vonulhat. A tanács, — bár törvény nincs erre — legtöbbször a legutóbb elért fizetés felét határozza meg. Az özvegyek az államtól s az árvaalapból összesen 400 frankot kapnak. A tanitókörök évenként továbbképző tanfolyamokat, vitatkozásokat rendeznek, melyeken a megjelenés kötelező. Iskolai bizottság négyféle van, u. m. 1.) Gemeinde- schulpflege, három évre választott polgárokból, 2.) Sekundarschulpflege, adminisztrátor, ki a pénzügyeket intézi, 3.) Bezirks- schulpflege 9—13, három évre választott tagból, 3 közülük tanügyi férfiú, a többi polgár. Ezek azonosok a mi tanfelügyelőinkkel, kik egy-egy iskola látogatásért 3—3 fr. tiszteletdijat kapnak. 4.) Erzihungsrat,
